Cikk a szekcióból "Munkanaptár kertészeknek, kertészeknek, virágtermesztőknek."
Minden májusi nap új színeket, új formákat hoz a kertünkbe, és én nem akarok belőle semmit metamorfózisok mentek el mellettünk. A tavasz által feltárt hiányosságok sem múlnak el mellettünk. Néhány növényt újra akarok ültetni, néhányat szét akarok osztani
Milyen munkájuk lesz májusban a virágtermesztőknek?
Virágoskerted: a hónap munkája
De májusban mindezt óvatosan tesszük. Ha újraültetjük a növényeket, különösen azokat, amelyek tavasszal - nyár elején virágoznak, akkor ügyeljen arra, hogy egy nagy földdarabot helyezzen el. Csak az ősszel virágzó növények oszthatók szét és ültethetők veszély nélkül.
Nos, a „tervezői” fantáziánk minden hibáját egynyári növényekkel kell majd elfedni, szerencsére május eleje kedvező időszak sok vetésére. Az utak mentén üres helyeket vetünk be alacsony növekedésű egynyári növényekkel.
Közelről jól mutatnak a Tagetes vékonylevelű áttört levelei és miniatűr sárgásbarna virágai. A kertekben még mindig ritkán található, nagyobb rokonok váltják fel - Tagetes elhajlított, Tagetes erecta.
A meleg árnyalatú virágok és a sanvitalia, amelyek hajtásai kitöltik az összes szabad helyet, ugyanakkor anélkül, hogy zavarják a magasabb szomszédok növekedését, gyönyörűen „kúsznak” az ösvényekre és a szegélyekre. A diszkrét szépség szerelmesei a japán cinnia fehér kosarait is kedvelni fogják.
Magasabb (és még mindig durva) testvéreitől nemcsak miniatűr méretével, hanem valamiféle külső tapintásával is különbözik. Mindegyik virág sok napig pompázik alacsony hajtásokon. Ahogy elhalványulnak, a fehér és rózsaszín százszorszépek megbújnak a növekvő levelek sűrűjében.
A virágzás során a kecses gypsophila által keltett finom homály elegánssá teszi a liliomok növekedési területét.
És nem baj, hogy ezek és más, közepes méretű, kecses virágú egynyári növények kissé háttérbe szorítják a kedvenc petúniát. Gyönyörű, de mégis ügyetlen, és mint egy olajfestékkel készült festményt, jobb, ha kicsit messziről nézzük.
Fantáziálj, készíts gondolatban virágzó képeket egy nyári kertről, és a valóság felülmúlja várakozásait.
Ha nem akarunk tulipánhagymát kiásni, egynyári palántákat ültethetünk a kifakult növények közé: ahogy nőnek, elrejtik a tavaszi kedvencek száradó leveleit. Forró nyáron az egynyári virágokhoz szükséges rendszeres öntözés nem károsítja a nyugdíjas tulipánhagymákat.
De az ilyen kombinált ültetések még mindig nem a szabály, hanem a kivétel: jobb, ha a tulipánhagymákat, különösen a rendkívül dekoratív fajtákat minden évszakban kiásják, megvárva, amíg a levelek sárgulnak és kiszáradnak.
Helyükre egynyári palántákat ültethet, vagy facéliával vetheti be a területet: nagyon dekoratív és hasznos növény.
A nárciszokat, krókuszokat és más kishagymás kankalinokat azonban csak akkor ássák ki, ha sűrű függönnyé nőttek, és rosszabbul kezdenek virágozni.
Virágpalánták ültetésének munkája
Májusban ideje elültetni a beltéren vagy üvegházban termesztett virágpalántákat nyílt terepen. De előtte fokozatosan szoktassa hozzá a nyílt naphoz és szélhez, különben az ültetés után sok növény hiányozhat.
Ez különösen igaz azokra a palántákra, amelyeket nem külön csészékben, hanem közös palántatartályban termesztettek: az ilyen növények gyökerei az átültetés során elkerülhetetlenül megzavaródnak. A palántákat jobb este vagy borús napon ültetni, 1-2 napig árnyékoljuk őket könnyű, nem szőtt anyaggal.
További palántákat szerezhetünk az egynyári növények áprilisi termésének ritkításával. És feltétlenül ritkítani kell a sűrű növényeket, hogy valóban dekoratív bokrokat kapjunk, és ne törékeny fűszálakat, amelyek az egyik szárba nyúlnak és zavarják egymást.
A felesleges növényeket nem húzzuk ki, hanem egy földcsomóval óvatosan kiássuk, és olyan helyre ültessük el, ahol a magvak nem keltek ki jól.
Takarmányozza évelő növényeit
Májusban mindenképpen etesd az évelőket. Most már nem zavarják őket a szerves infúziók (1:10), a tavaszi kijuttatásra szánt komplex műtrágyák oldatai (evőkanál víz vödörenként). A növények korát figyelembe véve takarmányozzuk: minél idősebb és erősebb a bokor, annál több tápanyagra van szüksége.
Például egy ötéves bazsarózsa bokorhoz használunk egy vödör bioforrázatot és ugyanennyit 3-4 fiatal bokorhoz. A gyengébb erejű évelőket (phlox, asztilbe, lichnis, invulberry stb.) etetjük, növényenként liter tápoldat felhasználásával.
Május második felében lehet etetni az elültetett kicsírázott daliákat.
Májusban a talaj már kellően felmelegszik, és a növények körül mulcsozható, hogy folyamatosan nedves legyen, jól átjusson a levegő a gyökerekhez és ne melegedjen túl.
Hogyan kell öntözni a virágokat
Még a május sem hoz gyakran örömet az esővel és véd a hőtől, így már ilyenkor is szükséges az öntözés. Az alábbiak rendszeres hidratálást igényelnek:
- százszorszépek
- árvácskák
- aquilegia
- delphiniumok
- kardvirágok
- daliák
- klemátisz.
De mályva és Gaillardia várhat. Az egynyáriak is eltérő követelményeket támasztanak. Ha az édesborsó, a lobelia, a nastrutia nem szereti a kiszáradást, akkor a búzavirág, verbéna, dimorphotheca, porcsin, eschscholzia, cinnia, scabiosa viszonylag szárazságtűrő növénynek számít.
Befejezzük a kardvirágok ültetését. Biztosan találunk olyan helyet, ahol több éve nem nőnek.
Május elején canna rizómákat és dália gumó gyökereket ültetünk.Ha az ültetés előtt melegen neveltük, takaróanyagot gyűjtünk a fiatal levelek védelmére a visszatérő fagyok esetére.
A meleg idő beköszöntével (és májusban elérheti a +30-at is) „szórakoztató” élet kezdődik a pázsittal rendelkezők számára: hetente kétszer öntöznek, hetente egyszer kézzel eltávolítják a növekvő gyomokat és levágják a füvet.
Az oltott rózsákból kivágjuk a csipkebogyót. Ehhez a kikelt hajtásokból egy kis földet gereblyézzünk, a hajtásokat kihúzzuk a földből, és éles metszővágóval a rózsabokorhoz lehető legközelebb kivágjuk.
Pünkösdi rózsa gondozása
A májusi virágzásra készülő bazsarózsa is beavatkozást igényel. Ha különösen nagy virágokat szeretnénk kapni, akkor minden száron csak egyet hagyjunk a legnagyobb bimbók közül, a többit pedig csípjük le.
Ha nem pünkösdi rózsát vágunk csokorba, akkor csak a legkisebb rügyeket csípjük ki: a hőség beállta előtt még mindig nincs idejük virágozni - kiszáradnak, és a bokorból kiszívják a levet.
Csokrok esetén a pünkösdi rózsát a félig kinyílt rügyek szakaszában vágjuk le, mindegyiken minél több levelet hagyva. Nélkülük a növények nem tudnak elegendő műanyag anyagot tárolni rizómáikban ahhoz, hogy új rügyeket kezdeményezzenek és képezzenek.
Tartók felszerelése mászó virágokhoz
Nem halasztjuk későbbre a mászónövények támasztékainak felszerelését. A hajnali borsónak, az édesborsónak, a quamoklitnak és más szőlőknek szinte azonnal csírázás után rácsra lesz szükségük. Enélkül a növények elkezdenek ragaszkodni egymáshoz és összefonódnak egymással.
Nem lehet őket sérülés nélkül leválasztani, és a „hevederek” és a „zsinórok” nem tűnnek túl dekoratívnak. A klematisz és a campsis esetében szilárd, erősítésből és csövekből készült támasztékra van szükség, az egynyári szőlőhöz pedig egy műanyag háló (bármely vidéki boltban kapható).
Kezdje el az erkélyek tereprendezését
Májusban időt kell találnia az erkély vagy a loggia tereprendezésére. Elhagyhatja a hagyományosan termesztett petúniát és pelargóniumot az aromás növények javára: petrezselyem, zeller, bazsalikom.
A göndör petrezselyem nagyon lenyűgözőnek tűnik. Bazsalikomból, ha több, különböző színű levelű fajtát elhelyezünk egy balkonládában, virág nélküli mini virágágyást készíthetünk. Az pedig, hogy a salátákhoz, levesekhez le kell vágni az ágakat, csak dekoratívabbá teszi a bazsalikombokrokat.
A növényeket külön cserepekbe ültethetjük, egy balkonládába helyezhetjük, és fűrészporral vagy tőzeggel megszórhatjuk, hogy elkerüljük a gyökerek túlmelegedését. Rendszeres metszéssel (a bazsalikomot nem hagyjuk virágozni) az aromás növények késő őszig dekoratívak maradnak, és ha hazahozzuk a cserepeket, télen is biztosítanak gyógynövényeket.
Szobanövényeket költöztetünk az erkélyre, loggiára vagy akár a kertbe. Igaz, nem mindet. Az impatiens, páfrány, spárga, fukszia, eucharis csak üvegezett erkélyre vagy loggiára vihető ki és árnyékolható le, hogy a szél és a nap ne sértse meg finom leveleiket.
Még a „vastag bőrű” kövér növényeket, a kaktuszt, az eufóriát és az aloét sem lehet élesen kitenni a napsütésnek, védeni kell őket a közvetlen napfénytől. De a szórt fény jót tesz nekik.