Zöldtrágya talajtrágyázáshoz

Jó talajjavítás a zöldtrágya (zöldtrágya). A talajban maradt tápanyag mennyiségét tekintve valamivel alulmúlják a jó trágyát. Ezeket vagy közvetlenül a szántás helyén, vagy egy erre a célra kijelölt területen termesztik. A zöldtrágya különösen hasznos homokos és agyagos talajokon.

Annak érdekében, hogy a zöld műtrágya pótolja a növények számára elérhető nitrogénkészletet, jobb hüvelyeseket vetni:

• borsó
• viko - zab keverék
• facélia

A trágya és a hüvelyesek nitrogéntartalma közel azonos. A növények azonban csaknem kétszer annyi nitrogént használnak fel a fűből, mint a trágyából. Jó körülmények között (rendszeres öntözés, műtrágyázás) négyzetméterenként akár 15 g nitrogén is felhalmozódik a hüvelyes zöldtrágya gyökerein. m.

Ezeket a gyógynövényeket tavasztól szeptember közepéig vetik. Tehát a facélia, amely a vetés után 6 hét múlva virágzik, egész nyáron virágzik. Ideális növény szegény, homokos talajokra. Zsenge levelei gyorsan lebomlanak, megfizethető nitrogénműtrágyaként és kiváló talajjavítóként szolgálnak. Tavasztól kora őszig vetni.

    Olajos retek jól tűri a szárazságot, bármilyen talajon használható, pl. nehéz, homokos és kötött talajon lazítószerként. Koca kora tavasztól szeptember közepéig. Magfogyasztás - 2-3 g/m2.

Az olajos retek nagyon termő, gyorsan növekvő növény. 40 nap alatt nagy mennyiségű levél- és gyökértömeget fejleszt, virágzási fázisra eléri a 1,5-1,8 m magasságot.

Az olajretket késő ősszel ültetik, miután a zöld masszát egy lapáttal felaprították. Ha a növények túlnőttek és a szárak fásodnak, érdemesebb komposztálni őket.

Az olajos retek, mint gyorsan növekvő növény, sikeresen küzd a gyomok ellen, elpusztítja azokat, incl. búzafű, és nem csak javítja és nitrogénnel dúsítja a talajt, hanem elpusztítja és aktívan elnyomja a fonálférget is.

Minden zöldtrágyaként használt növénynek megvannak a sajátosságai és a termesztési feltételekre vonatkozó követelményei. Kiválasztásuk a telephely talajának jellemzői, agrotechnikai termesztési feltételek és a föld bizonyos típusú műtrágyával való gazdagítása alapján történik. Minden zöldtrágyanövényben az a közös, hogy szerves anyagokkal gazdagítják a talajt.

A zöldtrágya használata előtt világosan meg kell értenünk, hogy milyen hatást szeretnénk elérni, a mi körülményeink között milyen termés ad ilyen hatást, és mit fogunk vetni zöldtrágya hozzáadása után. Tehát, hogy a nehéz talajokat a szerves anyagokon kívül foszforral, káliummal és mikroelemekkel dúsítsuk, tavasszal mustárt vetünk (7 g/m2), majd ősszel ültetjük a talajba. Mély gyökérrendszere nagymértékben javítja a nehéz talaj szerkezetét. A föld feletti rész kaszálható és komposztálásra használható. Leggyakrabban a mustárt a kert sorai közé vetik és ágyazzák a talajba.

    A zöldtrágyanövények felhasználása során bizonyos szabályokat be kell tartani.

1. A zöldtrágyát (hüvelyeseket) a bimbózási időszakban kell elhelyezni, amikor a növény elérte a maximális súlyát.
2. A kalászos zöldtrágyát szántás közben felszántják.
3. Nem lehet túl sok zöld masszát a földbe tenni, különben nem bomlik le, hanem megsavanyodik.
4. A lekaszált növényeket sekélyen kell beágyazni: könnyű talajon - 12-15 cm, nehéz talajon - 6-8 cm A zöld műtrágyát nedves talajba kell beágyazni.
5. A (gyümölcsös) szőlőültetvényekben kora tavasszal zöldtrágyát vetnek a sorok közé. Előzetesen alkalmazzon 50 g komplex műtrágyát négyzetméterenként. m és ágyazzuk be a földbe.

Zöldtrágya vetése tél előtt

Ha nincs lehetősége a talaj rendszeres javítására jó humusz és komposzt hozzáadásával, akkor érdemes nagyobb mértékben használni a zöldtrágyát a kert trágyázására. A későn felszabaduló ágyásokba bevethető a rozs, amely a „shilst” stádiumban is áttelelt, tavasszal gyorsan zöldtömeget nyer. A melegkedvelő zöldségek palántáinak kiültetése előtt legalább lesz időd kiásni őket (körülbelül április vége).

Az ágyás trágyázására vetett rozs.

Nem lehet javítani a talajt a korai zöldségek vetéséhez. De itt a mustár fog megmenteni; egy hónap vagy kicsit több kell ahhoz, hogy kellően jelentős zöld tömeget szerezzen. Az első fagy után általában visszatér a meleg őszi idő, amely kedvez a mustártermesztésnek. Igaz, a mustárnak van egy hátránya: nem lehet a keresztes virágú növények (retek, káposzta, fehérrépa, retek, daikon) előfutára.

A mustármagot sekélyen ültetjük: homokos talajon legfeljebb másfél centiméterig, nehezebb talajon legfeljebb egy centiméterig. A talajnak nedvesnek kell lennie, majd 3-5 nap múlva (minél melegebb, annál gyorsabban) megjelennek a palánták. Nem szükséges zöldtrágyát kiásni: a talajt fellazító gyökereknek ott kell maradniuk.

A fagy és az erózió elleni védelem érdekében a talaj felszínén hagyhatjuk a lapáttal feldarabolt növényszárakat. Kora tavasszal a hó elolvadása után azonnal megkezdik a mustár vetését: az őszi ásás után megmaradt rögöket feltörik, a magokat kiszórják és gereblyével letakarják.

Ha tavasszal nehéz időt találni a zöldtrágya vetésére, tél előtt vessünk mustárt. Ezt ugyanazokat a szabályokat követve teszik, mint a téli zöldségvetésnél. A vetőmagbarázdákat előre elkészítjük, és a hideg (lehetőleg még fagyos) időjárás beköszönte után a magvakat elvetjük, előre előkészített talajjal letakarva és a tető alá rejtve (hogy ne fagyjanak meg).

Az ültetési mélység valamivel nagyobb, mint a tavaszi és őszi vetésnél. A magvak a tavaszi melegre várva kikelnek, a mustár gyorsan megnő, kihasználva a felgyülemlett nedvességet, azaz nem kell öntözni.

A mustárt virágzás előtt (a vetés bármely időpontjában) ültessük, miközben szára zsenge és puha: a talajba kerülve gyorsan „feldolgozódik”, tökéletesen megtermékenyíti és javítja szerkezetét.A vetőmagfelhasználás csekély: egy kilogramm is elegendő kétszáz négyzetméternyi kert bevetéséhez.

A téma folytatása:

1. Hogyan kell etetni a fokhagymát
2. Hogyan kell etetni a paradicsomot
3. Az uborka etetése népi gyógymódokkal
4. Zöldtrágyát vetettek, mi lesz ezután?