A tavaszi (nyári) fokhagyma ültetése első pillantásra egyszerű dolog. De a jó betakarításhoz megfelelően elő kell készítenie a magokat, és ismernie kell a növény mezőgazdasági technológiájának sajátosságait.
A tavaszi fokhagyma jellegzetes tulajdonságai
A tavaszi és téli fokhagyma számos jelentős paraméterben különbözik egymástól.
- A tavaszi fokhagyma termése kisebb, mint az őszi fokhagymáé.
- A tavaszi fajtákban nincs központi mag.A szegfűszegek spirálisan helyezkednek el, a fejben akár 20 darab is lehet. A téli fajtákban a fej 5-7 szegfűszeget tartalmaz a főtengely körül.
- A nyári fokhagyma különböző méretű gerezdeket tartalmaz: a szélén nagyok, és minél közelebb vannak a középponthoz, annál kisebbek. A téli fajtákban a szegmensek egyvonalban vannak és azonos méretűek.
- A tavaszi fajták nem csavaroznak (kivéve a Gulliver fajtát), míg a téli fajták csavarosak és nem csavarosak.
- A téli fokhagyma széles, míg a tavaszi fokhagyma keskeny levelű.
- A tavaszi fokhagymát az új betakarításig tárolják. A téli növények hosszú távú tárolásra alkalmatlanok, január előtt fel kell használni.
Ha van szabad hely a telken, mindkét fokhagymát ültetheti.
Vetőmagok vernalizálása, válogatása, fertőtlenítése és kezelése ültetés előtt
A tavaszi fokhagymát csak szegfűszegből termesztik. A vetőmag anyagot 1,5-2 hónap alatt előkészítik az ültetésre. Az előkészítés a következőket tartalmazza:
- vernalizáció;
- válogatás;
- fertőtlenítés és maratás.
Vernalizáció - ez az alacsony pozitív hőmérséklet (2-6°C) hatása a magvakra, hogy felgyorsítsa csírázásukat. Csak tavaszi fokhagymára hajtják végre. A vernalizáció időtartama 40-50 nap. A fejes dobozokat meleg napokon az utolsó hóban veszik ki, és 5-6 órán át a levegőben hagyják. Ha a fokhagymát nem tudjuk kivinni, akkor hűtőbe tesszük és 2-6°C-on 1,5-2 hónapig tartjuk. A vernalizáció lehetővé teszi a vegetációs időszak 8-10 nappal történő lerövidítését.
Válogatás. A legnagyobb fejeket kiválasztják, szeletekre vágják és gondosan megvizsgálják. Simának, azonos színűnek, rugalmasnak kell lenniük, sérülés, folt és penész nélkül.Az egyes szegfűszegek külső pikkelyeinek színének sárga árnyalatú változása az alapnál a fej szárfonálféreggel való fertőzését jelzi.
A szürke foltok és a penészgombák a gombás betegségek spóráinak jelenlétét jelzik. Ha a szeletek megpuhulnak, akkor ez a csírázás elvesztésének jele, és az ilyen magvak nem csíráznak. Ha legalább egy gerezd megsérül, akkor az egész hagymát el kell dobni.
A fokhagyma ültetése előtt végezze el fertőtlenítés és az ültetési anyagok csávázása. Ha a magvakat szárfonálféreggel fertőzik meg (amit a szegfűszeg színének megváltozása jelez), 10-15 percre 45°C-ra melegített vízbe merítjük. A szeleteket 3-5 percre 55-57°C-os vízbe helyezhetjük. Ez egy hatékony módszer a magvak fertőtlenítésére anélkül, hogy befolyásolná csírázásukat.
Rézkarc Ültetés előtt lehetővé teszi a betegség spórák elpusztítását a vetőmag anyagában. Az utasítások szerint készítsünk gombaölő oldatot, és áztassuk bele a szegfűszeget 1 órára.
A leggyakrabban használt rovargombaölő szerek a Prestige, a kontakt gombaölők Maxim, Tiram, valamint a Fitosporin és a Gamair bakteriális gombaölők. A maratás után az ültetési anyagot alaposan megszárítjuk és elültetjük. A gombaölő szerek védekező hatásának időtartama 1,5-2,5 hónap.
A tavaszi fokhagyma kevés fajtája létezik, hazánk minden éghajlati övezetében termeszthető. A leggyakoribb fajták: Victorio, Gulliver, Ershovsky, Samorodok, Uralets.
Műtrágya kijuttatás
A fokhagyma termékeny talajon kiváló minőségű hagymákat hoz létre. A talaj termékenységének növelése érdekében adjon hozzá humuszt, komposztot és levélföldet (2 vödör/1 m²). A trágyát, még teljesen elkorhadva sem lehet kijuttatni, mivel nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz.A tavaszi fajták (a téli fajtákkal ellentétben) ezzel a műtrágyával levelekké nőnek, és nem kötik ki a fejüket. Ugyanezen okok miatt a nitrogént nem adják hozzá.
Káliumműtrágyákat kell kijuttatni a termésre. A legjobb közülük a hamu, 1 m²-enként 0,5 vödröt adnak hozzá az ültetés során. Ha nincs, akkor használjon kálium-szulfátot (30 g/m²).
A helyszín előkészítése
A vizes, nehéz agyagos és savanyú talajok nem alkalmasak tavaszi fokhagyma ültetésére. A vizes talajban a növények megnedvesednek. Ha a víz folyamatosan megmarad a helyszínen, akkor a növényt lejtős gerincekben vagy magas gerincekben termesztik. 1°-os lejtő elég ahhoz, hogy a víz ne stagnáljon, ugyanakkor ne erodálja a talajt.
A nehéz vályogokon a talaj nagyon sűrű, és a gyenge fokhagyma gyökerei nem tudnak áthatolni a sűrű talajrészecskéken. A növények nem hoznak jó termést. A talajsűrűség csökkentése érdekében csiszolást kell végezni: adjon hozzá 2-3 vödör homokot 1 m²-enként, és ásja ki a talajt 18-20 cm mélységig.
A fokhagyma gyengén növekszik savas talajban, és kis fejek képződnek. A talaj savanyúságát jelzi a rengeteg növény, mint az útifű, a sóska, a zsurló és az erdei tetvek. A savasság külön-külön is meghatározható speciális műszerekkel vagy indikátorcsíkokkal. A talaj pH-értékének csökkentése érdekében meszezést végeznek.
A különböző típusú mészműtrágyák eltérő módon működnek. A pelyhek hozzáadásának hatása azonnal megjelenik, és csak egy évig tart. A mészkőliszt 2-3 évig dezoxidálja a talajt, de hatása a kijuttatás utáni második évben kezdődik. A dolomitliszt hatása 3 év után jelentkezik és 5 évig tart.
Mészkőliszt felhasználási mennyiségei (kg/10 m²) különböző savassági értékeknél (pH)
A talaj összetétele |
A talaj pH-ja |
||||
4,5 és kevesebb |
4,8 | 5,2 | 5,4 — 5,8 | 6,1 — 6,3 | |
Homokos vályog és könnyű agyagos |
4 kg. |
3 kg |
2 kg |
2 kg |
— |
Közepes és nehéz agyagos |
6 kg. |
5 kg |
4 kg |
3,5 kg |
3 kg |
A dolomitlisztet a mészkővel azonosítják, és a pelyheket a mészkőhöz képest 1,35-szeres mértékben adják hozzá.
A fokhagyma ültetésére szolgáló területet ősszel készítik elő. A talajt 18-20 cm mélységig ássák, és minden szükséges műtrágyát adnak hozzá. A gerincek jól megvilágított, hideg széltől védett helyen készülnek.
Tavaszi fokhagyma ültetése
A tavaszi fokhagyma tenyészideje 30-35 nappal hosszabb, mint az őszi fokhagymáé. Ezért kora tavasszal ültessük, amint a hó elolvad és a talaj 6-7°C-ra felmelegszik. A tavaszi fokhagymát jellemzően április közepétől május elejéig ültetik. A pontos időpont az időjárástól és a régiótól függ. Ha az ültetés késik, előfordulhat, hogy a fejek nem érnek be.
Szigorúan tilos tavaszi fokhagymát ültetni a hagyma és a fokhagyma után (beleértve az őszi fokhagymát is), mivel gyakori kártevői és betegségei vannak.
A fokhagymát sorba ültetjük, a gerezdek közötti távolság a sorokban 7-9 cm, a sortávolság 12-15 cm. Ha a gerezdek nagyon nagyok, akkor a távolságot 12 cm-re növeljük. a szegfűszeg hosszának másfélszeresére (3-4 cm) ültetjük.
Mélyültetés esetén a vegetációs időszak egy héttel megnő. Ha a talaj nagyon sűrű, akkor ne nyomja a szeleteket a földbe, különben a gyökerek a felszínre viszik őket. A sorokat földdel borítják és kiegyenlítik. A talajt nem kell öntözni, mivel tavasszal elegendő nedvességet tartalmaz.
Ha az éjszakai hőmérséklet -4°C alá süllyed, akkor a gerinceket szalmával takarják be, mert a gyökeres szegfűszeg megfagyhat. A fokhagyma palántákat nem érinti a fagy.
A mezőgazdasági technológia minden szabályának megfelelően ültetett fokhagyma minimális gondozást igényel a jövőben.
Érdekelheti a fokhagyma termesztéséről szóló további cikkek olvasása:
- Az őszi fokhagyma ültetése és gondozása.
- Hogyan kell etetni a fokhagymát
- A téli és tavaszi fokhagyma fajtáinak jellemzői.
- Miért sárgulnak a fokhagyma levelei?
- A fokhagyma tárolása télen
- Hogyan készítsünk nagy fej fokhagymát