A burgonyát a vegetációs időszakban nagyon ritkán etetik. Általában az ültetéskor kijuttatott műtrágyák elegendőek hozzá. De néha olyan helyzetek merülnek fel, amikor etetés szükséges. Ez magában foglalja a rossz talajon történő termesztést, egyes elemek hiányát és egy elem feleslegét más táplálkozási összetevők rovására.
A talaj előkészítése és a burgonya ültetése során próbáljon meg minden műtrágyát kijuttatni |
Tartalom:
|
Műtrágya kijuttatása szántóföldi előkészítés során
A műtrágyák alkalmazása a parcella előkészítésekor a burgonya termesztésének talajától függ.
Szerves műtrágyák
A burgonyatáblát évente érdemes trágyával kijuttatni. Felületesen kiterítjük és 1,5-2 hónapig állni hagyjuk, majd lapát bajonettjére rázárjuk. Minden típusú talajon használható. Korhadt és félig korhadt trágyát használnak, kivételes esetekben friss trágyát adnak hozzá.
Nagyon rossz talajokon megengedett a friss trágya kijuttatása, de legalább 3 hónappal a talajba való bedolgozás előtt.
Tavasszal, egy hónappal a burgonya ültetése előtt, felületesen teljesen lebomlott trágyát vagy humuszt adhatunk hozzá. Közvetlenül az ültetés előtt a talajt felássák, egy lapát bajonettjére ágyazzák, majd közvetlenül utána elültetik a burgonyát.
A trágya tápanyagokkal, elsősorban nitrogénnel gazdagítja a talajt. Jelentős mennyiségű foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot és nyomelemeket is tartalmaz. Ezenkívül a trágya csökkenti a talaj savasságát. Ezért különösen nem ajánlott hamuval vagy mésszel együtt adni, amelyek szintén jelentősen befolyásolják a savasságot.
A trágya az egyik legjobb szerves trágya, javítja a talaj szerkezetét és növeli annak termékenységét. |
A trágya fajtái
Tehén-, ló-, juh- vagy nyúltrágya alkalmas burgonyának.
- Tehénszar. Tökéletesen trágyázza és strukturálja a talajt. Sűrű, nehéz úszótalajokra alkalmazzuk 40 kg/m2. Könnyű talajon 65-70 kg/m2.
- Lótrágya. Több foszfort tartalmaz hozzáférhető ásványi formában, mint a tehéntej. Ez megkeményíti a földet, de a burgonyánál ez nem jelentős. Kijuttatási mennyiségek: sűrű talajon 30 kg/m2, a tüdőn 60 kg/m2.
- Juh-, kecske- vagy nyúltrágya. Nagyon kevés van belőle, de ha van, akkor érdemesebb burgonya komposztokban felhasználni.
Sertés trágya magas savtartalma van. Ne alkalmazza a burgonya alá.
Madárürülék nagyon koncentrált, termesztésre nem használt. Ha a madárürüléken kívül nincs más szerves anyag, akkor egy év tárolás után kétévente adjuk hozzá. Célszerű komposztokban felhasználni.
A tőzeget nem használják burgonya műtrágyájaként, mert nehezen bomlik le. Homoktalajok szerkezetének javítására használják, de korlátozott mennyiségben.
Ásványi műtrágyák
Szerves anyag hiányában használják őket. Ha a trágyát nem alkalmazzák a burgonyaterület előkészítésekor, akkor közvetlenül az ásás során egyenletesen elosztják a parcella teljes felületén, és azonnal kiássák.
Ősszel kálium-foszfor műtrágyákat alkalmaznak: szuperfoszfát 350-400 g/m2 (savas talajon (pH kisebb, mint 5) helyette foszfátot használnak) és klórt nem tartalmazó kálium-műtrágyák (kálium-szulfát, kalimag, kálium-szulfát) 200-250 g/m2.
Tavasszal nitrogént adnak hozzá (karbamid, ammónium-nitrát, ammónium-szulfát). Alkalmazhatók elszórtan vagy közvetlenül a lyukba. 1 m-re ásás alá helyezve2 a norma 200-250 g nitrogén, közvetlenül az ültetés után - 3 evőkanál. a lyukba.
Trágya hiányában a komplex szerves-ásványi műtrágyák (OMU burgonya, nitrophoska, Ispolin, Agricola burgonya stb.) alkalmazása eredményes. |
A legnagyobb termésnövekedést a szerves anyagok és az ásványvíz együttes felhasználása eredményezi. Az ásványi műtrágyák hatása trágyával együtt alkalmazva erősebb, mint külön-külön. Minden vödör trágyához 100 g foszfor műtrágyát és 60-70 g kálium műtrágyát adunk.
Műtrágyázás ültetés közben
A burgonya nem egyszerre fogyasztja el a tápanyagokat (mint például a paradicsom), hanem a teljes tenyészidőben. Az ültetés során kijuttatott műtrágyák fejtrágyaként szolgálnak a termésnövekedés teljes időszakában.
Ültetéskor a tápanyagokat maximális koncentrációban adják hozzá.
Ne felejtsd el elolvasni:
Milyen műtrágyákat érdemes kijuttatni a lyukakba tavasszal burgonyaültetéskor ⇒
Jobb, ha előnyben részesítjük a hosszú hatású gyógyszereket. A műtrágyákat összekeverik a talajjal, hogy a gumók ne érintkezzenek vele.
A hamut közvetlenül a lyukakba adagoljuk, savas talajon lyukonként 2 csésze, karbonátos talajon 0,5 csésze. Még akkor is, ha ősszel szerves anyagot adunk hozzá, 0,5 csésze humusz kerül a lyukba. Ha nem adtunk hozzá szerves anyagot, akkor ültetéskor adjunk hozzá 2-3 csésze humuszt a hamuhoz.
Rohadt trágya is használható, de az adagját felére csökkentik. A hamu és a szerves anyag kombinációja jelentős hozamnövekedést eredményez. Foszforszegény talajokon 1 evőkanál/üreg szuperfoszfátot adunk a hamu és szerves anyag keverékéhez.
Ha nincs hamu, használjon 2 evőkanál nitroammophoskát lyukonként. Humusszal keverhető. |
Ha nem alkalmaztak trágyát, akkor nitrogén műtrágyákat (1 evőkanál) kell hozzáadni a hamuhoz. a lyukhoz.
A burgonyához mikrotrágya szükséges. Ezért ültetéskor mikroelemekkel dúsított műtrágyákat használnak.
Hamu használatakor nem használnak mikroműtrágyákat.A tenyészidőszakban használják, ha valamilyen mikroelem hiányának jelei vannak.
Nagyon savanyú talajokon hamu hiányában adjon a lyukba 1 des.l dolomitlisztet vagy pelyheket. A meszet nem használnak egyidejűleg hamuval, vagy csak hamut, vagy csak meszet.
Az összes bevitt tápanyagot csak a bimbózás és a virágzás kezdetekor kezdik aktívan használni. Addig a burgonya gyökérrendszere fejlődik, és nem veszi fel jól a tápanyagokat a talajból.
Fejtrágyázás a tenyészidőszak első felében
A burgonyának ebben az időben gyakorlatilag nincs szüksége műtrágyázásra. A többi kultúrnövénytől eltérően az anyagumó a bimbózási időszakig minden tápanyaggal ellátja az új növényt. De szegény talajon, vagy ahol a műtrágyát nem juttatták ki kellőképpen, a bimbózás kezdetéhez közelebbről bizonyos tápanyagok hiánya jelentkezhet.
A burgonya elemhiányai nagyon specifikusak. Megjelenhet egy növényen, míg a szomszédosak egészségesek, vagy több növényen a tábla különböző végén. Csak akkor jelenik meg minden növényen, ha a talajban az elem súlyos hiánya van.
Csak az elemhiányos bokrokat kezeljük! Sem a szomszédos növények, sem a teljes tábla nem igényel kezelést, mivel a tápanyagtöbblet is káros következményekkel jár.
Ha a földet nem trágyázták trágyával vagy nem használtak nitrogén műtrágyát az ültetés során, akkor nitrogénhiány. Különösen gyakori szikes-podzolos és homokos talajokon. |
A nitrogénhiány jelei:
- a levelek sárgás-zöld árnyalatot kapnak, és súlyos hiány esetén sárgává válnak;
- a fiatal levelek kicsik, sárgás árnyalattal;
- tetején a növekedés leáll, a növény nyomottnak tűnik, a szárak elvékonyodnak és gyengék.
Permetezze be a bokrot karbamid oldattal. A gyökéretetést nem végezzük, mivel ebben az időben a burgonya még nem képes teljesen felszívni a műtrágyákat a talajból.
Foszfor hiány
A korai vegetációs időszakban a burgonya nagyon gyakran foszforhiány. A termés azonnali etetést igényel, különben a növény vagy meghal, vagy megbetegszik. |
A foszforhiány jelei:
- A leveleken lila árnyalatú barna foltok jelennek meg. Az elem súlyos hiánya esetén a levél lila fényű barna színűvé válik, a szövetek elhalnak, a levél felkunkorodik és kiszárad;
- a növény növekedése leáll;
- a bimbózási szakasz nem kezdődik el, de a rügyek lehullanak;
- a gyökérnövekedés leáll.
A lombozat táplálását kálium-monofoszfáttal vagy szuperfoszfáttal végezzük. Csak az érintett növényt permetezzük. Ha a növény nem egyenesedik ki, akkor 7-10 nap múlva etessük újra ugyanazzal a készítménnyel.
Etetés bimbózás és virágzás idején
Ebben az időben a burgonya szárak nőnek, és gumókat raknak. A kultúra a maximális tápanyagmennyiséget igényli. A műtrágyázást azonban nem mindig végzik el.
Amikor etetésre van szükség:
- ha a talaj nem trágyázott;
- rossz talajokon, még akkor is, ha műtrágyát alkalmaztak;
- ha a burgonya tápanyaghiányt tapasztalt a növekedés korai szakaszában;
- öntözött földeken termesztve (csak délen);
- 30-35 napnál hosszabb csapadék hiányában (a középső zónában).
A műtrágyázás nem történik meg, ha a talajt ősszel műtrágyázták, és tavasszal az ültetés során minden szükséges műtrágyát hozzáadtak a lyukba.
A takarmányozáshoz nitrogént nem tartalmazó készítményeket használnak.Ahol nem trágyát adtak ki, és a burgonya korai szakaszában nitrogénhiányt tapasztalt, ott minimális nitrogéntartalmú műtrágyákat használnak (diammofoska, Kemira burgonya-5).
A rügyezés és a virágzás időszakában a burgonyának káliumra, foszforra és mikroelemekre van szüksége, és nincs szüksége nitrogénre. Ebben az időben a mikrotápanyag-hiány a legteljesebben azonosítható. |
Az őszi trágya kijuttatása során nitrogént nem tartalmazó műtrágyákat használnak: kálium-monofoszfát, szuperfoszfát, kálium-szulfát, kálium-humát, hamu. Minden műtrágyázás folyékony formában történik. A száraz műtrágyákat nem alkalmazzák a burgonyára, nem képesek felszívni azt.
Kálium-humát - kiváló műtrágya ebben az időszakban. Tőzegből nyerik. Tartalmaz káliumsókat, huminsavakat és különféle nyomelemeket: bórt, rezet, molibdént, mangánt, cinket. A műtrágyázást nedves talajban végezzük, eső vagy öntözés után öntözzük a bokrokat a vargánya felett.
Hamu. Kiválóan táplálkozik rossz talajokon. Öntsük a vargányát hamu infúzióval. Teljesen megszünteti a burgonya kálium-, foszfor- és mikroelemszükségletét.
Csak lúgos talajon ne műtrágyázzon hamuval. |
Kálium-monofoszfát. Víz nedves talajon. Ha a növény korábban foszforhiányt szenvedett, és foszforműtrágyákkal trágyázták, akkor kálium-monofoszfátot és egyéb foszfortartalmú műtrágyákat nem használnak. Alkalmazzon hamuzsírt, humátot vagy hamut.
Szuperfoszfát. Foszfort tartalmaz, és tartalmazhat káliumot, kalciumot, ként, magnéziumot és kis mennyiségű nitrogént. Vásárláskor figyelni kell arra, hogy tartalmaz-e gipszet. A gipsz rosszul oldódik a talajban, és a tenyészidőszakban még műtrágyaként sem kívánatos. Öntözzük meg a bokrokat a vargánya fölött a gyógyszeroldattal.
Kálium-szulfát. A rügyezés és a virágzás időszakában a növénynek leginkább káliumra van szüksége. Öntözze meg a vargányát a gyógyszer oldatával. Ha korábban a burgonyát hamuval etették, akkor a kálium-szulfáttal történő műtrágyázást nem hajtják végre.
A fenti anyagok mindegyikéhez hozzá kell adni a mikroelemeket. Ha hiányzik, a burgonya gyengén növekszik, és csökken a hozam.
Minden gyökértrágyázást nedves talajon végezzük: öntözés vagy eső után, amely alaposan átnedvesítette a talajt!
Akkumulátorhiány
Gyakran előfordul a bimbózás és a virágzás időszakában. Ez vagy ennek a fázisnak a gyenge kifejeződéseként vagy teljes hiányaként nyilvánul meg.
Kalciumhiány
Gyakran ott jelenik meg, ahol kevés a kalcium, vagy a tenyészet számára hozzáférhetetlen formában van jelen.
A bokor tetején lévő levelek szinte nem nyílnak ki, félig hajtva maradnak.
Súlyos kalciumhiány esetén a növekedési pont elhal, és világos csíkok jelennek meg a levelek szélein. |
Kalciumhiány előfordulhat az egyes mintákban és az egész területen. Ha 10 m2 4-5 érintett növény van - ez kalciumhiány a teljes burgonyaparcellában; a műtrágyázás az egész táblán történik. Ha ez kevesebb, akkor csak az egyes példányok tapasztalnak hiányt, és csak ezeket táplálják.
A bokrokat kalcium-nitráttal öntözik. A bokrok permetezése kevésbé hatékony, mert a burgonya nem szívja fel jól a tápanyagokat a levelek felületéről.
Magnézium hiány
Nem olyan ritka, mint amilyennek látszik. Sárga foltok jelennek meg a középső és a felső leveleken, amelyek a levél széle mentén helyezkednek el. Víz magnéziumot tartalmazó mikroelem oldattal.
Így néznek ki a levelek magnéziumhiány esetén |
Bórhiány
A rügyes burgonya nem virágzik. A fiatal levelek világoszöldre válnak.Víz bórsavoldattal (a kés hegyén lévő port 5 liter vízben feloldjuk). Vagy bórt tartalmazó mikrotrágyaoldattal öntözik a vargányát.
A növényeknek hiányzik a bór |
Vashiány
Gyakran előfordul a déli régiókban, semleges és lúgos talajokon.
A levelek fehér-zöld színűvé válnak, és a növekedés visszamarad.
A táblát mikrotrágya oldattal öntözzük.
Vashiány |
Túlzott klór
Akkor fordul elő, ha klórtartalmú műtrágyákat (például kálium-kloridot) használnak a műtrágyázáshoz.
A szárak tetején a levelek laza csomókká kunkorodnak, a tetejük zöldessárga árnyalatot kap, a széleken száraz szegély jelenik meg.
A klór nitrogénhiány esetén felhalmozódik a levelekben, ezért a káros hatások kiküszöbölése érdekében trágyázzunk ammónium-nitráttal. Az anyagok a legteljesebben a gyökéretetés során szívódnak fel, ezért a parcellát munkaoldattal öntözzük. |
A klórfelesleg a bimbózási fázishoz közelebb jelenik meg, amikor a nitrogénműtrágyák használata nem kívánatos. De itt nincs más választás - gyorsan meg kell szüntetni az elem káros hatásait. Ebben az esetben az ammónium-nitrát a legjobb gyógyszer. Más nitrogén műtrágyák kevésbé hatékonyak. Mindenesetre a virágzás enyhén 1-1,5 héttel késik.
Az ammónium-nitrát hozzáadása után a burgonyát már nem etetik mással, hogy ne legyen több elem.
Burgonya lombos etetése
A burgonya nem szívja fel jól a műtrágyát, ezért ültetéskor mindent közvetlenül a lyukba tesznek. A középső zónában kivételes esetekben (rossz talaj, hosszan tartó szárazság) táplálják a termést.
Ne felejtsd el elolvasni:
Minden a burgonyatermesztésről, az ültetéstől a betakarításig ⇒
Délen az öntözés során a termést kétszer etetik: amikor a csúcsok elérik a 15-20 cm-t, és a virágzás kezdetén. Ha bármely elem hiánya van, akkor az etetési tervtől függetlenül kiegészítik.
Célszerű a burgonyát rügyezés előtt permetezni, amíg a gyökérrendszer még gyengén fejlett és nem működik teljes erővel. A humátok és a nitrogén műtrágyák a kezdeti növekedési időszakban jól felszívódnak a tetején.
A nitrogénvegyületek közül a karbamid szívódik fel legteljesebben: 15-20 cm-es csúcsok esetén, vagy nitrogénhiány esetén permetezzük a bokrokra. |
A fennmaradó gyógyszereket a vargánya szerint alkalmazzák. Bármely elem enyhe hiánya esetén azonban a termést permetezzük. A hiányzó elem nem szívódik fel teljesen, de ez elég egy kisebb elemhiány megszüntetéséhez.
Így ősszel a burgonya alatti területet mélyen be kell szántani, hogy a télre megtelepedett paraziták a föld felszínére kerüljenek. A hideg és a fagy nem engedi, hogy tavaszig várjanak. És jobb tavasszal elkezdeni a szántást, amikor a talaj már morzsalékos és csomómentes. A szántóréteg vastagsága legalább 27-30 cm legyen, mivel a burgonya gyökérrendszere általában 20-25 cm mélységben alakul ki.Az őszi és tavaszi talajművelés javítja a vízháztartást, ill. levegőcsere benne, ami pozitív hatással van a növények fejlődésére .