Burgonya csírázása ültetés előtt

A burgonya ültetése előtt a gumókat kicsíráztatják. Ez a technika kiemelkedően fontos a korábbi termelés eléréséhez.

A burgonya csíráztatása az ültetés előtt lehetővé teszi a korábbi termelést, növeli a termelékenységet, és megvédi a gumókat a kártevőktől.

Tartalom: Szükséges a burgonya csíráztatása? Mikor kezdjem Növekvő gumók a fényben Mit tegyünk kis burgonyával Vernalizáció a szabadban Hogyan lehet gyorsan csíráztatni a burgonyát Kombinált módszer Bemelegítés És még néhány módszer

 

Miért kell csíráztatni a burgonyát?

A burgonya csírázását gyakran vernalizációnak nevezik. Ez elvileg szinte ugyanaz, de a vernalizáció tágabb fogalom, amely magában foglalja a vetőmaganyag ültetés előtti növényvédőszeres kezelését, melegítését és csíráztatását is.

A csírázás csak erős, rövid, vastag hajtású és gyökércsírával rendelkező gumók beszerzésére irányul.

Milyen előnyökkel jár a burgonya ültetés előtti csíráztatása:

• a vegetációs időszak csökkentése 10-14 nappal;
• hozamnövekedés 15-20%-kal;
• a csíráztatott burgonya hidegebb talajba ültetésének képessége a palánták és a betakarítás veszélyeztetése nélkül;
• a hajtások 10-12 nappal korábban jelennek meg, a tavaszi lehűlés nem gátolja annyira a burgonya csírázását;
• a korai fajták még a késői fertőzés megjelenése előtt termést hoznak;
• természetes védelem a rágcsálókkal szemben, mivel fény hatására a gumókban kukoricás marhahús képződik, amely mérgező egerekre és patkányokra.

A pincéből éppen kivett hűtött gumókkal való ültetés elfogadhatatlan. Ez a palánták masszív elvékonyodásához vezet, és jelentősen meghosszabbítja a vegetációs időszakot.

A betakarítás időpontja ebben az esetben 1-1,5 hónappal eltolódik. A késői fajták esetében ez különösen veszélyes, mivel a hideg idő korai beállta esetén előfordulhat, hogy még nem készül el.

A vernalizáció módszerei

A vernalizációnak számos módja van:

1. A fényben. A burgonyát világos helyiségben helyezik el, napi több órán keresztül közvetlen napfény megengedett.
2. Nedves. A burgonyát nedves környezetbe helyezzük.
3. Kombinált. Először a burgonyát fényben csíráztatják, majd nedves aljzatba helyezik.
4. Bemelegítés. Nehezen csírázható maganyaghoz használják.

A legelterjedtebb módszer a vernalizáció fényben

Csírázási idő

A talajban ki nem csírázott gumók az ültetés után 10-12 nappal, hideg tavasszal 25-30 nap múlva kezdenek csírázni. Az első hajtások 17-20 nap, illetve 32-37 nap múlva jelennek meg.

Ha az ültetés előtt vetőburgonyát termeszt, a palánták sokkal korábban jelennek meg

 

A palánták megjelenésének és a növények további fejlődésének felgyorsítása érdekében a maggumókat csíráztatják. A burgonyát 1-1,5 hónappal az ültetés előtt kezdik kihajtani.

Ha ezt korábban megtesszük, akkor az ültetés idejére a hajtások túl hosszúkásak, gyengék és vékonyak lesznek. Az ilyen gumók sokáig nem kelnek ki. Ha kevesebb mint 2-3 héttel az ültetés előtt vernalizálják, a gumók nem hoznak erős hajtásokat, ezalatt a szemük csak most ébred fel. Nem ültethet ilyen burgonyát, mert nagyon hosszú ideig tart a csírázása.

Csírázás a fényben

Vernalizációra minden világos és kellően meleg helyiség alkalmas, ahol nappal legalább 18°C, éjszaka legalább 12°C a hőmérséklet. 5-7°C-on a csírázás nagymértékben lelassul, 20°C-on és felette pedig a burgonya nagyon kiszárad, a hajtások fásodnak. Az ilyen növények általában kihullanak, csírázáskor gyengék és kis gumókat hoznak.

A fény szükséges a rövid, vastag, sötétzöld vagy lila hajtások kialakulásához, amelyek nem törnek le a burgonya szállítása, szállítása, tincselés és ültetés során. A fényben a gumók kizöldülnek, élelmiszerre alkalmatlanná válnak, és felhalmozódik bennük a kukoricahús, amely mérgező az állatokra és az emberekre.

A sózott marhahús nagy része magában a csírában található. Megvédi a magokat a rágcsálók által okozott károktól.

 

A korai termelés érdekében a burgonyát az ültetés előtt 45 napig csíráztatják, ügyelve arra, hogy a csírák ne haladják meg a 4 cm-t.Ha már nagyok a hajtások, és még nem érkezett el az ültetés időpontja, a burgonyát hűvös, 4-7°C hőmérsékletű helyre tesszük.

Más esetekben a csírázás 30-35 napig tart. Az ültetésre kész gumóknak 0,5-2 cm hosszú, vastag lila vagy zöldes csírák legyenek, amelyek kiültetéskor nem törnek le.

Nem kellően megvilágított helyiségben vékony, fehér, gyenge, hosszú hajtások képződnek. Könnyen letörnek és semmi hasznuk. Az ilyen csírával rendelkező burgonya csírázása ugyanannyi ideig tart, mint a csírázatlané.

Beltéri csírázás

A csíráztatáshoz a maganyagot 2 hónappal az ültetés előtt kivesszük a pincéből, gondosan szétválogatva 2-3 rétegben, lehetőség szerint egy rétegben világos, meleg helyiségbe helyezzük.

Helyezze ki a vetőmagot a padlóra, az ablakpárkányra vagy az asztalra, de közvetlen napfény nélkül. Hetente legalább egyszer a burgonyát szétválogatják, az alsó oldalát felfelé fordítva, hogy az egész gumó kellő mennyiségű fényt kapjon. A beteg gumókat azonnal eltávolítják. A párás helyiségben történő vernalizáció során a maganyagot hamu porozza be.

Ha sok a vetőburgonya, akkor sekély dobozokba rakják, amelyeket egymásra helyeznek úgy, hogy rések maradjanak közöttük. 10 naponta felcserélik a felső és az alsó fiókot.

 

Ha nincs elég hely, a burgonyát könnyű műanyag zacskóban csíráztatják. A zsák teljes hosszában egyenletesen 1 cm átmérőjű lyukak vannak kialakítva, amelyek lehetővé teszik az oxigén bejutását és a csírázás során felszabaduló szén-dioxid eltávolítását. A zacskót 2/3-ig megtöltjük, szorosan megkötjük és világos helyre akasztjuk, közvetlen napfény nélkül.

Ha a zacskók túl nagyok, akkor a burgonyát egyenletesen elosztjuk mindkét végén, és a zacskót középre akasztjuk egy keresztrúdra. Ilyen körülmények között minden gumó egyenletesen megvilágított.

10 naponta egyszer meg kell fordítani a zacskót, hogy a kevésbé megvilágított oldala legyen kitéve a fénynek.

 

Ha egyáltalán nincs hely, akkor a vetőburgonyát drótra vagy damilra kell felfűzni, és meleg helyen árnyékba akasztani. Egyenletes megvilágítás mellett erős hajtások alakulnak ki. De ez a módszer akkor jó, ha nincs túl sok maganyag.

A vernalizáció során figyelnie kell a páratartalmat. Fénynek és hőnek kitéve a burgonya gyorsan elkezdi elpárologtatni a nedvességet és zsugorodni kezd. Azokban a lakásokban és házakban, ahol vernalizálódik, jellemzően alacsony a páratartalom, és a gumók, bár vannak csíráik, az ültetés idejére szinte teljesen kiszáradnak.

Az ültetés után nincs honnan szerezniük tápanyagot a növekedéshez. Az ilyen gumók kihullanak, és az ültetvények elvékonyodnak. Az optimális páratartalom fenntartása érdekében a vetőmagot 7-10 naponta permetezzük. Magas hőmérsékleten tegyen egy tál vizet a helyiségbe, és akasszon fel egy nedves rongyot a radiátorra.

A csírázáshoz optimális páratartalom 80-85%. Lakóépületekben 75%-on tartják. Alacsony páratartalom mellett a burgonya legnagyobb csírája elpusztul.

 

Ha a maganyag a tárolás során kikelt, akkor az összes vékony hosszú csírát letörik. Mindegyik szemnek több növekedési rügye van, így az eltávolított hajtás helyett 7-10 napos időközönként ugyanabból a szemből jön ki a következő rügy.

Az ültetés előtt 2 héttel minden túlnőtt, valamint hosszú és vékony hajtást letörnek. Érdemes azonban emlékezni arra, hogy sok késői fajtában és néhány közepes fajtában (például Nyevszkij) 25-30 nap múlva megjelenik a második hajtás ugyanabból a szemből.Ezért az ilyen fajtákon nem lehet röviddel az ültetés előtt letörni a túlnőtt hajtásokat.

Kimerült és nem megfelelő burgonya csírázása

Az alacsony színvonalú kisburgonya, valamint a pincében kikelt és nagyon megfogyatkozott burgonya csíráztatásánál a vernalizáció során műtrágyaoldatokkal permetezzük. Ez problémás, de lehetővé teszi, hogy jó minőségű gumókat kapjon.

A pincében kihajtott burgonyáról letörik a vékony fehér hajtásokat, majd 3-4 nap múlva komplex műtrágya (Malyshok, Mortar, nitroammofoska) oldattal permetezzük be. 3 liter vízhez 1 tk. műtrágyák

A kezelést reggel végezzük anélkül, hogy felesleges oldatot hagynánk az ültetési gumók alatt.

 

10 nap elteltével a burgonyát bórsavval permetezzük. A bór, bár nyomelem, rendkívül fontos hatással van a növények fejlődésére. 3 liter vízhez 0,5 tk. bórsav. Alaposan permetezze be, próbálva a csírákkal a szemébe kerülni. A bórsavas kezelést egyszer kell elvégezni.

10 nap elteltével a burgonyát ismét ásványi műtrágyákkal permetezzük. A feldolgozást nem végezzük túl intenzíven. A vetőmagnak 2 órán belül teljesen meg kell száradnia.

Vernalizáció a szabadban

Akkor használják, ha nincs hely a vetőmag anyagának beltéri vernalizálására. Tavaszi napokon gyakran melegebb van kint, mint egy még fűtetlen vidéki házban. A hajtások kialakulásának felgyorsítása érdekében a burgonyát közvetlenül a parcellára helyezik napos helyekre.

Amikor a hőmérséklet éjszaka 3°C felett van, nappal pedig 10°C-ra emelkedik, válasszon sík területet a ház közelében a déli oldalon. A szalmát, szénát, fűrészport, tőzeget, rongyot vagy szőnyeget 10-12 cm-es rétegben a talajra fektetjük, a burgonyát legfeljebb 2 rétegű csíkokban rakjuk az alomra.

A szalag szélessége 1,5 m.Közöttük egy méter széles átjárót hagynak, ahová szénát, szalmát vagy fonott szálat helyeznek el a magok betakarására. A maganyagot éjszaka, napsütéses napokon délben takarják.

A szabadban történő vernalizáció 18-24 napig tart.

 

A hő és a nap hatására a burgonya nagyon gyorsan csírázni kezd. Minden gumón több csíra jelenik meg, mint otthoni vernalizáláskor. Minden hajtás rövid, vastag, fás és nagyon erős. Még ha benőtt is, ültetéskor nem törik le.

A napon csíráztatott burgonya fás hajtású, és nem készül fel azonnal az ültetés után. Egy anyag felhalmozódik bennük, megakadályozva további fejlődésüket, és a burgonya csak ezen anyagok megsemmisülése után kezd kihajtani. Ennek érdekében 7-10 nappal az ültetés előtt a kihajtott gumókat sötét anyaggal letakarjuk, vagy sötét, hűvös helyiségbe (7-12°C hőmérséklet) helyezzük. Sötétben a növekedést gátló anyagok megsemmisülnek, a csírák puhábbá, rugalmasabbá válnak, a burgonya ültetésre kész.

A szabad levegőn történő vernalizáció teljes időtartama szintén 30-35 napot vesz igénybe.

A burgonya fényben való csíráztatása a legelterjedtebb és legelérhetőbb vernalizációs módszer.

Csírázás nedves környezetben

A módszer lehetővé teszi, hogy 7-10 nappal korábban kapja meg a betakarítást.

Előnyök:

• csírák és gyökerek egyaránt megjelennek a gumókon;
• a hajtások gyorsabban jelennek meg;
• korábban következik be a gumósodás.

A fő hátrány a magas munkaerő-intenzitás.

A nyári lakosok ritkán használják ezt a módszert. Gyakrabban használják falvakban.

 

A fő feltételek a friss levegő keringése, a hő (legalább 12°C) és a 70-80%-os anyagnedvesség.

Az aljzat tőzeg, humusz, fűrészpor. A burgonyát kis kupacokban csíráztatják.Az aljára 1,5-2 cm-es aljzatréteget öntünk, és vetőburgonyát teszünk rá. Ezután a rétegek váltakoznak. Kiderül, hogy 3-4 réteg magot szórunk meg szubsztrátummal. A gumók felső rétegét 2 cm-es szubsztrátum borítja.

A rétegek elhelyezésekor az aljzatot meg kell nedvesíteni. A teljes csírázási időszak alatt nedvesen kell tartani, különben a gyökerek nagyon rosszul fognak növekedni. 5 naponta egyszer öntözik.

Ha tőzeget használ aljzatként, ne nedvesítse túl.

A tőzeg nagy mennyiségű vizet szív fel, de ha elvizesül, szétterül. Száradás után sűrű kérget képez, megfosztva az alsó gumókat a levegő hozzáférésétől, ezért rothadni kezdenek. Ezért jobb, ha a felső réteget fűrészporból készíti. A csírázási folyamat során mindig nedvesen kell tartani. Nedvesítse meg műtrágyaoldattal: vödrönként 1 evőkanál. szuperfoszfát és 1 evőkanál. kálium-szulfát.

A csírázási periódus az aljzatban 15-20 nap, ezt követően azonnal elültetik a maganyagot.

 

Ha nincs gyökér a gumókon, de van csíra, akkor ültetik. Csírák hiányában a vernalizálást fényben végezzük.

Kombinált módszer

Nehezen csírázható anyagok csíráztatására vagy nagyon korai termékek előállítására használják. Ritkán használt.

A módszer lényege: először kap csírákat a gumókra, majd a gyökereket. A csírázás 40-50 napon belül megtörténik, de a betakarítás 15-20 nappal korábban megtörténik.

A vernalizáció 2 hónappal az ültetés előtt kezdődik. Először a burgonyát fényben csíráztatják 30 napig. Amikor vastag és erős hajtások jelennek meg, a maganyagot halmokba helyezik és tőzeggel borítják. Rétegekben történő elhelyezéskor minden tőzegréteget előzetesen megnedvesítenek műtrágyaoldattal. A felső réteget fűrészpor borítja. Csíráztassa 10-15 napig, ne hagyja, hogy az aljzat kiszáradjon.

Az előcsíráztatott burgonya nagyon gyorsan gyökeret ver. Amikor elérik a 10-15 cm-t, a gumókat kivesszük a kupacból és azonnal elültetjük.

Bemelegítés

Akkor használják, ha a burgonya sokáig csírázik, vagy fel kell gyorsítani a folyamatot.

A maggumókat 40-45°C-os vízzel 20-30 percig töltik. A fertőtlenítéshez kálium-permanganátot adnak a vízhez. Amikor a víz lehűlt, a gumókat levegőn szárítják, és a radiátor közelébe helyezik. A szobahőmérséklet legalább 20-22°C legyen. Ha lassú a csírázás, a burgonyát ismét beáztatjuk.

Lassú csírázás esetén a folyamat felgyorsítása érdekében a burgonyát 30-35°C-os helyiségben 3-5 napig melegítik.

 

A hajtások 15-20 nap múlva jelennek meg. A maganyag megzöldül, és erős, vastag hajtásokat hoz.

Egyéb módszerek

Rossz burgonya csírázásra és gyenge hajtások megjelenésére használják.

    Kontraszt

A gumókat 2 hétig meleg, világos helyre helyezzük, közvetlen napfény nélkül. A hőmérséklet nem lehet 22 °C-nál alacsonyabb. Ezután, függetlenül attól, hogy megjelentek-e a csírák, sötét helyen, 10-12 ° C-nál nem magasabb hőmérsékleten tegyük el. A hőmérséklet és a fény ilyen éles változása serkenti a csírázást. 4-5 nap elteltével ismét kivesszük egy világos és meleg helyiségbe.

    Metszés

Csak azokra a gumókra vonatkozik, amelyek gyenge csírát hoznak, vagy egyáltalán nem hajtanak ki.

A burgonya közepén 5-7 mm széles és legfeljebb 1 cm mély körben bemetszünk, a burgonya olyan lesz, mint a 8-as, majd a maganyagot világos helyre, lehetőleg napfényre rakjuk. . A technika serkenti a csírázást, és egyetlen gumókkal történik, amelyeket valóban meg kell őrizni.

Ha a gumókat ezt követően a napon csíráztatták, akkor az ültetés előtt 5 napra sötétbe kell helyezni, hogy elpusztítsák a csírázást megakadályozó anyagokat.

 

    Nagy gumók csírázása

A nagy gumókat több részre vágják. Célszerű, hogy minden résznek 2-3 szeme legyen. Ha hiány van maganyagból, a burgonyát szemenként le lehet vágni. A gumó mentén 3-5 cm-es darabokra vágjuk.

Frissen vágott gumókat nem ültethet, mert elrohadnak a talajban.

 

A vetőburgonyát ősszel és tavasszal is vághatja. Ősszel vágva erős vastag héj képződik a vágáson, színben kissé eltér az igazitól. A tavaszi vágáskor dugó képződik. A vágást célszerű egy hónappal az ültetés előtt elvégezni.

Ha egy kis pépdarabot hagy a szem közelében, nem lesz elegendő tápanyaga. Vernalizáció során kicsírázhat, de nem tud felemelkedni.

A szeletelt burgonyát fényben csíráztatják, közvetlen napfény nélkül, 5 naponta egyszer permetezve.

Következtetés

A burgonyát a leghatékonyabb fényben csíráztatni bármilyen módszerrel. Az összes többi módszert akkor alkalmazzák, ha a könnyű módszer alkalmazása lehetetlen, helyhiány vagy nem megfelelő anyag esetén. Mindegyik jó a maga módján, de nagyon munkaigényes.

Érdekelheti:

1. Hogyan és mivel kezeljük a burgonyagumókat ültetés előtt