Mikor kell ültetni, metszeni és etetni a ribizlit, miért száradnak meg, sárgulnak vagy pirosodnak a ribizli levelei

Ebben a cikkben egyszerű és egyértelmű válaszokat talál a ribizli termesztésével kapcsolatos alábbi kérdésekre:

1.  Mikor a legjobb idő a ribizli ültetésére és újraültetésére?
2. Hova ültessünk ribizlit?
3. Mikor kell metszeni a ribizlit?
4. Mikor és mivel kell etetni a ribizlit?
5. Hogyan kell öntözni a termést?
6. Miért száradnak ki a ribizli levelei?
7. Miért sárgulnak a ribizli levelei?
8. Miért pirosodnak a levelek?
9. Miért esik le a ribizli?
10. Miért szárad ki a ribizli?
11. Miért nem terem a ribizli?

    Mikor a legjobb idő a ribizli ültetésére és újraültetésére?

Minden bogyós bokrot, beleértve a ribizlit is, a legjobb ősszel ültetni. A legkedvezőbb idő a középső zónában, Szibériában és északon augusztus végétől szeptember végéig tart, a déli régiókban - októberben. Ilyenkor az idő már nem meleg, a gyökerek jól fejlődnek, és a bokornak van ideje gyökeret verni és megerősödni a hideg időjárás előtt.

Ribizli őszi ültetése.

A ribizli 6-7°C hőmérsékleten leáll, ezért úgy kell ültetni, hogy a fagyok előtt legyen ideje gyökeret verni. A gyökeresedés körülbelül 2 hétig tart. Ültetéskor le kell vágni az összes hajtást, legfeljebb 3 rügyet hagyva rajtuk, hogy a korona ne fejlődjön a gyökerek rovására. A bokrot ferdén kell ültetni, a 3 alsó rügyet talajjal takarva.

A gyökeres dugványokat is jobb ősszel állandó helyre ültetni. A jövőben erősebb bokrok nőnek belőlük, mint a tavaszi ültetés során.

A ribizlit is jobb ősszel újraültetni. A gyökérrendszer gyorsabban helyreáll az őszi átültetés során, mint máskor. A ribizli tavaszi átültetése elfogadhatatlan. Nedvfolyása nagyon korán megindul, és a bokrok, miközben egyidejűleg próbálnak gyökeret verni és megkezdik a tenyészidőszakot, elpusztulhatnak. És ha nem halnak meg, sokáig betegek lesznek, ami befolyásolja a betakarítás mennyiségét és minőségét.

Ha szükség van a ribizli gyors újraültetésére, akkor ezt a nyár második felében kell megtenni, de nem tavasszal.

     Hová kell ültetni a ribizlit

A ribizli a fényes napos helyeket kedveli, de félárnyékban is jól fejlődik.Délen még előnyösebb világos árnyékos helyekre ültetni. Sűrű árnyékban, ahol kevesebb, mint napi 7 óra a napsugárzás, a fekete ribizli nem nő, a piros ribizli nőhet, de nem terem.

A cserje szereti a termékeny talajt, de jól tűri a rossz podzolos talajokat és a tőzeglápokat. A kultúra jól tolerálja a savas talajokat. Fekete talajhoz a 4,5-5,5 pH-érték megfelelő, a vörös talaj stabilabb, és 4,5 és 7 közötti pH-n is megnő. A fekete ribizli egyébként nem azért fejlődik rosszul a csernozjomokon, mert túl termékeny (ez csak jó a termésnek), hanem azért, mert a talaj lúgos vagy akár semleges reakciója elfogadhatatlan számára. A piros ribizli e tekintetben kevésbé igényes, ezért gyakoribb.

Ha a víz stagnál a helyszínen, vagy a talajvíz szintje magas, akkor a bokrok ültetésére a legmagasabban fekvő helyeket választják, és magas gerinceken vagy töltéseken termesztik.

A növényt általában a kerítés mentén, a telek határai mentén ültetik, kevesebb megművelt területet osztva ki számára. És jól érzi magát ott.

     Mikor kell metszeni a ribizlit

A metszés legjobb ideje az ősz, amikor a hőmérséklet nem haladja meg a 6-8°C-ot. A középső zónában ez október második fele. Kora ősszel a metszés rendkívül nem kívánatos, mivel ebben az esetben a termés új fiatal növekedést hoz létre az ágakon. A fiatal ágak fájának nincs ideje beérni, és még zölden télbe megy. Ez a növekedés télen teljesen elpusztul. Ha nagyon későn, közvetlenül a hideg idő előtt metszed le a bokrokat, a sebek nem fognak begyógyulni, és fagyás keletkezik a fán.

Mindkét esetben tavasszal újra metszeni kell a bokrot. És a fa fagyasztása jelentősen gyengíti a bokrokat.

A ribizlit tavasszal lehet metszeni, de itt a lényeg az, hogy ne vesztegessük az időt. Ha a cserje már megkezdte a növekedési időszakát, a metszés nem kívánatos, bár lehetséges.

Virágzás után nagyon láthatóvá válnak a gyenge és kiszáradt ágak, amelyeket szintén ki kell vágni. Általánosságban elmondható, hogy szükség esetén a termést ésszerű keretek között a nyár első felében lehet metszeni. De július közepétől minden metszés leáll.

    Mikor és mivel kell etetni a ribizlit

A fekete ribizlit általában szezononként 2-3 alkalommal, a piros ribizlit 1-2 alkalommal etetik. Mikor és mivel kell etetni a ribizlit, nagyban függ a talajtól, amelyen nő. A nyár első felében a növény fogyasztja a legtöbb tápanyagot.

• A legjobb a ribizlit szerves trágyákkal vagy szerves és ásványvízzel felváltva etetni. Ha csak ásványi műtrágyát használunk, akkor a bokrokon mindig lesz legalább lisztharmat és levéltetvek.
• A fő műtrágyákat ősszel alkalmazzák. Gyenge talajon legfeljebb 3 éves bokrok esetén 1 m-enként alkalmazzuk²: rothadt trágya, humusz vagy komposzt 6-8 kg, dupla szuperfoszfát 100 g 3 évnél idősebb bokrokhoz használjunk 8-10 kg szerves anyagot és 100 g kettős szuperfoszfátot. Termékeny talajokon 2-3 évente adnak hozzá szerves anyagokat.
• Tavasszal, a levélvirágzás időszakában a rossz talajokat folyékony szervesanyaggal trágyázzák meg (jobb humátot vagy gyógynövény-infúziót használni). Ezt a műtrágyázást csernozjomokon nem végezzük.
• A petefészkek intenzív növekedésének időszakában a bokrokat bármilyen mikroműtrágyával permetezzük, és 15 g kálium-szulfátot adunk a talajhoz. A gyógynövény forrázásával újra öntözheti a ribizlit, a benne lévő nitrogén nem halmozódik fel a bogyókban, mert jóval a betakarítás előtt felhasználják.
• A következő etetés a bogyók szedése után történik: adjunk hozzá 2 evőkanál.kanál szuperfoszfát és 15 g kálium-szulfát. Ha a talaj nagyon savas, akkor a bokrokat mésztejjel öntözze 2 évente egyszer.

Azok, akik eladásra termesztenek, intenzív termesztési technológiát alkalmaznak. Eszerint nitrogénnel intenzív műtrágyázást alkalmaznak, de az ásványi műtrágyákat fele-fele arányban szerves anyaggal juttatják ki. Kora tavasszal adjon hozzá komposztot, gyógynövény-infúziót vagy karbamidot. A virágzás időszakában a cserjét bármilyen nitrogén műtrágyával permetezzük. Közvetlenül a bogyók szedése után az öntözést humáttal vagy gyógynövény-infúzióval végezzük. A nitrogén műtrágyák mellett ne felejtsen el más elemeket hozzáadni.

Minden műtrágyát a korona kerülete mentén alkalmaznak, és nem a gyökérnél.

     Hogyan kell öntözni a ribizlit

Az öntözés az időjárástól függően történik. Ha a nyár esős, akkor nem kell öntözni a ribizlit. Ha az időjárás meleg, és több mint 7 napig nem esett csapadék, akkor az öntözést hetente 1-2 alkalommal kell elvégezni. Minden bokor alá 3-4 vödör vizet öntünk.

Száraz ősszel az öntözést hetente végezzük. A vízfogyasztás bokrokonként 20 liter. A hőmérséklet csökkenésével az öntözés közötti intervallum 12-18 napra nő.

2-3 héttel a fagy beállta előtt vízutánpótlást kell végezni. Az öntözési norma 40-50 liter bokoronként.

    Miért száradnak ki a ribizli levelei?

A ribizli levelek szárításának leggyakoribb oka - ez az öntözés hiánya hosszan tartó száraz időben. A vízhiány miatt a levelek világosabbá válnak, lelógnak és kiszáradnak. Meg kell öntözni a bokrot, akkor azonnal életre kel, és a kiszáradt levelek helyett új, fiatal levelek jelennek meg.

A levelek szárításának másik oka A ribizlin üvegsérülések láthatók. A hernyó felfalja a hajtások magját, amelyek leállnak a növekedésben és kiszáradnak.A levelek a hajtás tetejétől kezdenek kiszáradni, és ahogy a hernyó áthalad a magon, egyre lejjebb száradnak. Sérült ág vágásakor a közepén látható az az út, amelyen a hernyó elmozdult.

Az ok megszüntetésére a hajtást egészséges fára vágjuk vissza, amikor az ág közepén már nincs átjárás. Kívánt esetben magát a kártevőt megtalálhatja a levágott ágban. Néha egy hajtást le kell vágni a tövéig, mert teljesen megsérül. Az üvegfű nagyon veszélyes, ha nagy számban van, elpusztíthat egy bokrot. Ezért minden sérült ágat kivágnak és elégetnek. A lepkék megfogására feketeribizli lekvárral készült csalétkeket használnak.

Cercospora vagy barna folt - a levelek szárításának másik oka. Ez egy gombás betegség, amely a nyár közepén jelenik meg. A leveleken világos központú és barna peremű barna foltok jelennek meg, amelyek aztán összeolvadnak. A folyamat elindításakor a levelek elvesztik színüket, kiszáradnak és leesnek. A betegség korai stádiumában történő leküzdésére biofungicideket (Fitosporin, Gamair), teljes kép esetén rézkészítményeket (CHOM, Bordeaux keverék) vagy szisztémás gombaölő szereket (Skor) használnak.

Egy másik betegség az antracnózis, a levelek kiszáradását és lehullását okozza, különösen a vörös és a fehér ribizlin. Ez is gombás betegség, a leveleken világosbarna foltok formájában jelenik meg, amelyek később összeolvadnak, és a levéllemez nagy részét érintik. A levelek felkunkorodnak, kiszáradnak és leesnek. A piros ribizli nyár végére minden levelét elveszítheti. Amikor a betegség jelei megjelennek, a termést réztartalmú készítményekkel permetezzük.

A levelek kiszáradnak, ha bármilyen típusú rozsda éri őket.. A betegség kezdeti szakaszában történő leküzdésére a növényeket Fitosporinnal permetezzük. A rézkészítményeket előrehaladott állapotban, valamint a cserjék károsodásának megelőzésére használják.

A ribizli levelei kiszáradhatnak a talajban lévő felesleges klór miatt, amikor a termést ezt az elemet tartalmazó műtrágyával etetik. A levelekben felhalmozódva elpusztulnak. A levéllemez szélei kiszáradnak, világos határvonal húzódik a sérült és egészséges szövetek között, a levelek világoszöldekké válnak. Nagyon meleg időben a levél közepén nekrózis jelenhet meg.

A kártétel a homokos talajokon kifejezettebb. A nitrogén megakadályozza a klór felszívódását a gyökerekben, ezért a további károsodások elkerülése érdekében a cserjét nitrogénnel (ammónium-nitrát, karbamid) táplálják. A műtrágyázás csak akkor hatékony, ha a műtrágya gyorsan eléri a szívó gyökereket, ezért a nitrogén műtrágyák kijuttatása után bőséges öntözést végeznek.

     Miért sárgulnak a ribizli levelei?

1. Ha egy tavasszal ültetett fiatal palánta levelei sárgulnak, az túl korai ültetést jelez. A ribizlit akkor ültetik, ha a hőmérséklet legalább 18°C. A levelek megsárgultak, mert a felébredt és aktívan növekvő gyökerek a hideg talajba estek és hipotermiássá váltak. A helyzet javítása érdekében a palántákat foszfor-kivonattal etetik, és Kornevin oldattal öntözik a teljes gyökérrendszer gyors kialakítása érdekében. A bokor cirkonnal permetezhető, ez segít megbirkózni a stresszes helyzetekkel.

2. A ribizli levelei is sárgulnak a száraz talaj miatt. A termést öntözik, és természetes zöld színt kap.

3. A túlzott nedvesség hatására a bokor is megsárgul.Ha ez hosszú, heves esőzések után történt, akkor a növények körüli talajt fel kell lazítani, hogy a levegő könnyen behatoljon a gyökerekig, és ne forduljon elő oxigénéhezés. A bokrokat cirkonnal permetezheti.

4. Ha a területet folyamatosan elönti a víz, és a levelei folyamatosan sárgák, akkor a ribizli nem fog ott növekedni, és 1-2 év alatt elpusztul. Ebben az esetben mesterséges halmokat vagy magas gerinceket készítenek a növény termesztésére.

5. A nitrogénhiány a ribizli leveleinek sárgulását is okozza. Az idősebb levelek először sárgulnak. Ezután a sárgaság nagyon gyorsan átterjed az egész bokorra. A helyzet javítása érdekében nitrogénműtrágyázás történik. A levélpermetezés a leghatékonyabb, de ha ez lehetetlen (például nagy esőzések miatt), akkor a műtrágyát száraz formában, 4-6 cm-re a talajba ágyazva és jól öntözni kell.

6. A levelek sárgászöld színt kapnak, ha a termés megfertőződik a zöld foltos vírussal. A fekete ribizliben ezek halványzöld pöttyök, amelyek aztán a levélben szétszórt csíkokká alakulnak. A piroson a levél középső részén, a levélnyél közelében halványzöld foltok jelennek meg. A betegség gyógyíthatatlan, a beteg bokrot ki kell csavarni.

     Miért pirosodnak a levelek?

A ribizli levelek kipirosodását kártevők okozzák: vörös levéltetvek és epeszúnyogok.

A vörös epelevéltetű leggyakrabban a vörös ribizlit támadja meg, míg a gubacs általában a fekete ribizlit parazitálja. Mindkét típusú rovar szívó kártevő. Az orrával átszúrják a szövetet, és kiszívják belőlük a levet, amitől a bokor levelei kipirosodnak és deformálódnak.

A felső oldalon csomós duzzanatot képeznek, az alsó oldalon pedig mélyedések vannak, amelyekben a kártevők élnek és táplálkoznak.A levéltetvek károsítják a hajtások csúcsát, az epehólyag pedig a bokor alsó részén található leveleket. Leküzdésére széles spektrumú rovarölő szereket használnak (Aktellik, Karbofos, Inta-Vir). Ha a kártevő egy epehólyag, akkor ugyanezeket a készítményeket használják a talaj öntözésére a korona kerülete körül, hogy megakadályozzák a szúnyogok repülését.

A népi gyógymódok (szódaoldat, üröm, mustár, dohánypor stb.) jól hatnak a levéltetvek és az epehólyagok ellen. De legalább 3 kezelést mindig végeznek, permetezve a bokrot a levelek alsó oldalán. A sérült levelek nem térnek vissza, vörösek és duzzadtak maradnak a lombhullásig.

A bokor levelei kipirosodnak, antracnózis hatására is, különösen, ha a nyár meleg, de esős. A megjelenő foltok fokozatosan összeolvadnak, és a levél vörösesbarna lesz. A ribizli, különösen a piros, még kisebb sérülésekkel is ledobja minden lombját. A betegség nagymértékben csökkenti a termés télállóságát.

Az antracnózis könnyen megelőzhető, ha profilaktikusan permetezzük a bokrot réz alapú készítményekkel.

    Miért esik le a ribizli?

A túlérett bogyók mindig leesnek. Nem szabad túl sokáig a bokrokon tartani. Kissé éretlenül szedve, tárolás közben érik. Vannak olyan ribizlifajták, amelyek hajlamosak gyorsan hullatni az érett bogyókat, ezért ezeket a bokrokat a lehető leggyorsabban leszedik. A fekete ribizli hajlamosabb az érett gyümölcsök hullására, mint a piros és fehér.

De gyakran a termés éretlen és zöld gyümölcsökkel esik le.

Először, a ribizli aszályban leesik, ez különösen gyakran a déli régiókban fordul elő. A ribizli erdőlakó, és elegendő talajnedvesség szükséges a teljes betakarításhoz.Száraz időben az öntözést hetente egyszer, aszályban hetente 2-3 alkalommal végezzük.

Másodszor, a bogyók hullása az ültetési hely rossz megválasztása miatt következik be. Sűrű árnyékban a bokor ontja a petefészkeket. Közvetlen napsütésben, különösen délen, a bogyók is lehullanak, mivel a termés nem tud nem megfelelő körülmények között termést hozni. Csak egy kiút van - a bokrot megfelelő helyre átültetni.

Harmadik, a túl fiatal vagy idős bokrok és ágak nem képesek teljes termést hozni, és a bogyók nagy részét ledobják. A fiatal bokrok még nem rendelkeznek elég erejükkel a terméshez, ezért bár a termés megkötődött, a legtöbb még zölden lehull, és csak néhány bogyó érik. Ugyanez történik a régi ágakkal és bokrokkal. A termelékenység növelése érdekében a fiatal bokrot türelmesen megformázzák, mielőtt az intenzív termés időszakába lépne. A régi bokrokat megfiatalítják az összes felesleges és beteg ág kivágásával. Ha a bokor túl öreg, akkor kitépik, úgysem lesz rajta bogyó.

Negyedik, a ribizli bogyója leesik, amikor a bogyós fűrészlegy károsítja őket. A sérült bogyók gyorsabban elfeketednek, és amikor megpróbálják eltávolítani őket, összeomlanak. A kártevő leküzdésére kemo- és biofungicideket (Agravertin, Fitoverm) használnak.

    Miért szárad ki a ribizli?

Ha az egész bokor kiszárad, az ok a gyökérrendszerben van. A gyökereket károsíthatják vakondpatkányok, vakond tücskök vagy vakondlárvák. A talajvízhez való túl közelségtől elrohadhatnak, és a verticillium, egy gyakorlatilag gyógyíthatatlan gombás betegség is előfordulhat.

1. A kakasvirág lárvái teljesen megeszik a gyökereket. A kicsi, 1-2 éves egyedek kis szívógyökerekkel táplálkoznak, és növekedésük során nagyobb gyökerek felé haladnak.A 3-5 éves lárvák nagy gyökereket esznek, és a föld felszínén mozoghatnak egyik bokorról a másikra. 4-5 különböző korú egyed képes megenni a bokor teljes gyökérrendszerét. Hruscsov elleni küzdelem nagyon nehéz. Számos vegyszernek ellenállnak. Használhatja a Vallar, Antikhrushch, Pochin gyógyszereket. Ha a ribizli visszafordíthatatlanul kiszárad, akkor ássuk ki, és vizsgáljuk meg a gyökereket és a talajt lárvák jelenlétére. Hruscsovot összegyűjtik és megsemmisítik. Ha a gyökerek enyhén sérültek, a bokrot felosztjuk, és a legerősebb gyökerű részt újra ültetjük, azonnal öntözzük Kornevin vagy Heteroauxin oldattal.
2. A vakondpatkányok és a vakond tücskök sokkal kevésbé károsítják a ribizlit. Előnyben részesítik a hagymás növényeket, a gyógynövények vékony gyökereit és a gyökérzöldségeket. De megrághatják a fiatal bokrok és palánták gyökereit, majd a ribizli kiszárad. A kártevő jelenlétét odúk árulják el. Gyakran összetévesztik őket vakondokkal, de a vakondok tápláléka férgek, lárvák és gyíkok. A vakond nem táplálkozik a növények gyökereivel, a vakondpatkány mozgása során minden növényt károsít, a vakond tücsök pedig mindenevő, növényekkel és rovarokkal egyaránt táplálkozik. Leküzdésére csapdákat és növényvédő szereket használnak.
3. Amikor a talajvíz 50 cm-es vagy annál kisebb mélységben fordul elő, a ribizli állandóan elázik, gyökerei rothadnak, és a bokor elkezd kiszáradni. A cserjét alkalmasabb, legalább 1 méteres talajvízmélységű helyre kell átültetni, vagy 20-40 cm magas gerinceken kell termeszteni.
4. A Verticillium hervadás először a gyökereket, majd az egész cserjét érinti. A micélium szétterjed a vezető szövetekben, tömegével teljesen beborítva azokat. A gyökerek rothadnak. Az ágszakaszokon jól láthatók a korhadó faszövetből és a micéliumból származó barna foltok.Gyakrabban agyagos talajokon található. A bokrok megmentése érdekében Fundazol oldattal öntik ki őket (ha megtalálható, a gyógyszert tilos magángazdaságokban használni). Ha nincs, akkor lehetetlen megmenteni a kultúrát. A bokrokat kiássák, a területet fehérítővel borítják. 5 évig semmit nem ültetnek ezen a helyen, mivel a gomba sok növényt érint. Ha a betegséget korai stádiumban észlelik, amikor a fiatal ágak kiszáradnak, használja a Previkur gyógyszert.
5. Az egyes ágak kiszáradhatnak, ha a ribizlit üvegféreg éri. Az ilyen hajtásokat egészséges fára vágják, és magát a bokrot rovarölő szerekkel kezelik.

    Miért nem terem a ribizli?

A ribizlinek évente gyümölcsöt kell hoznia, 3-4 éves kortól kezdve. Ha a bokrok nem teremnek bogyókat, akkor túl öregek. Ha a bokor kora a fekete ribizli esetében 20 évnél, a piros ribizlinél több mint 25 évnél, akkor gyökerestül kitépik. Ha nem olyan öreg, akkor 3 évig fiatalítják, minden évben kivágják a régi ágak 1/3-át.

1. Bármilyen korú ribizli nem hoz gyümölcsöt, ha mély árnyékba ültetik. A betakarításhoz legalább 8 óra közvetlen napfény szükséges.
2. A nyár végi súlyos fagyok során a virágok és a petefészkek fagykárosulnak és lehullanak. Itt nem lehet mit tenni. Jövőre a termés a szokásos módon terem.
3. A fajta alacsony öntermékenysége. A jobb terméskötés érdekében beporzó fajtákat ültetünk.
4. Hosszan tartó szárazság és öntözés hiányában a cserje kiadhatja a petefészkét. A bokrokat hetente 1-2 alkalommal kell öntözni, az időjárástól függően.
5. A ribizlivész egy gyógyíthatatlan betegség, amelyben a termés nem terem. Az ilyen bokrokat kitépik.