Eper termesztése és gondozása

Az eper (kerti eper) maximális hozamának elérése érdekében megfelelően gondoskodnia kell róluk. A mezőgazdasági technológia kijavíthatja az ültetés során elkövetett számos hibát, és feltárja a fajta összes előnyét. Ha nem gondozzák megfelelően, az eper apró, savanyú bogyókat hoz, és a fajtakülönbségek semmivé válnak.

Bevezetés az eperbe

A szamóca egy évelő növény, amelyet bogyóiért termesztenek. Az ültetvény legfeljebb 4 évig hoz magas hozamot, majd a bogyók kisebbek, ízük savanyúvá válik. Bár a megfelelő gondozás mellett a bokrok több mint 20 évig élhetnek, hozamuk kicsi lesz.

Szarvak

A bokornak körülbelül 30 rozettája (szarva) van. Minél idősebb a bokor, annál nagyobb a szarvak száma
áll, számuk a gondozástól és fajtától függ. A rozetták növekedése a termés vége után kezdődik, évről évre egyre magasabban alakulnak ki a talaj felett. Az erős eperbokroknak sok szarvuk van, a gyengéknek kevés.

A rozetták tetejéről kocsányok jelennek meg, ennek megfelelően minél csodálatosabb a bokor, annál gazdagabb a virágzás és a termés. Alul a rozetták egy kis szárba nőnek össze, amelyen járulékos gyökerek képződnek. Az erőteljes bokrok sok virágszárat hoznak, hosszabb ideig virágoznak és nagyobb termést adnak.

Bajusz

A növények a legerősebb indákat a termesztés első évében produkálják, évről évre gyengül az indaképződés, míg az indák kisebbek. A negyedik évre az eper általában már nem terem bajuszát. Ha valaki 5-6 éves ültetvényéről vegetatív hajtásokat kap, az azért van, mert rosszul gondozták, különböző korú bokrok vannak, a hajtásokat pedig fiatal gyökeres növények termelik.

A vegetatív hajtások akkor kezdenek kialakulni, amikor a nappali órák több mint 12 óra, és a hőmérséklet 15 °C felett van. A gyökeres futókon a virágrügyek kialakulása 2-3 hónap után következik be (ezért az őszi ültetéskor nagyon kevés bimbó képződik, nincs idejük beérni, és a következő év termése alacsony).

Bogyók

Az eper minőségét több tényező is befolyásolja.

1. A talaj összetétele. A rossz talajon termő szamóca íze kevésbé kifejezett, mint a termékeny talajon termesztett eper.
2. Időjárás. Minél több közvetlen napfény éri a bokrokat, annál édesebbek a bogyók. A fák lombkorona alatt növő eper, bárhogyan is gondozza, általában savanyú bogyókkal rendelkezik.
3. Fajta A legtöbb európai eperfajta édesebb, mint a hazai.

A bogyók tulajdonságai.

• Az éretlenül szedett bogyók szállításkor és tároláskor megpirulnak, de nem lesznek teljesen édesek.
• A bogyók csak akkor nyerik el a fajtára jellemző ízt, ha teljesen beérnek a bokoron. Az íz felfedése érdekében a teljesen megpirosodott bogyókat 2-3 napig nem távolítják el. Az ilyen bogyók nem alkalmasak tárolásra vagy szállításra, de ízük teljesen nyilvánvaló.
• A maximális hozam elérése érdekében a bogyókat éretlenül szedik, mivel ez serkenti a megmaradt petefészkek növekedését. Ennek eredményeként nő az eper termelékenysége.
• Bármilyen fajta éretlen bogyója ugyanolyan édes és savanyú ízű.

Egy személyes parcellán, ahol a jó ízt jobban értékelik, mint a 300-500 grammos hozamnövekedést, jobb hagyni, hogy az eper teljesen megérjen, és megkóstolhassa valódi ízét. Nedves időben azonban érdemes a nem teljesen érett bogyókat leszedni, mert az érett bogyókat először érinti a rothadás és a penész.

A kultúra előnyei és hátrányai

Az eper fő előnyei.

• Az eper nagyon kis adag műtrágyával és egyszerű gondozással jó termést tud produkálni. A legfontosabb dolog az, hogy a talajt jól megtrágyázzuk a növény ültetése előtt.
• Éves betakarítások. A szamóca nem rendszeresen termő, mint néhány más bogyó (például a málna).
• Gyors első betakarítás.
• Nagyon egyszerű és könnyű szaporítás.Egy bokor szezononként több tucat indát képes hozni, amelyek közül kiválasztják a legjobbakat és meggyökeresednek. A nyár folyamán a legértékesebb fajtájú ágyat telepítheti.
• A növények igénytelensége. A szamóca fiatal fák koronája alatt, virágágyásokban, gyomok között nőhet (de az ilyen bozótban csökken a hozam).

A kultúra hátrányai.

• Győzd a szürkerothadást. A legtöbb modern fajta meglehetősen ellenálló ezzel a betegséggel szemben, de nem megfelelő gondozással a betakarítás akár egyharmadát is elveszítheti. A hazai fajták jobban ellenállnak a betegségnek, mint az európaiak.
• Az eper elégtelen öntermékenysége. A jó bogyókészlet biztosítása érdekében a parcellán többféle fajtát termesztenek.
• A télállóság nem csak a negatív hőmérsékletnek, hanem a téli olvadásnak is ellenálló képesség, anélkül, hogy károsodna. A hazai fajtákban meglehetősen magas, és a tavaszi bokrok elvesztése jelentéktelen. Az európai eperfajták télállósága alacsonyabb, a növények kissé megfagynak, kemény télen pedig teljesen lefagynak. De néhány importált fajta sikeresen fejlődik a mi körülményeink között; A bokrokat télre takarják, ami némileg csökkenti a növényveszteséget.
• Rövid termőidő. A bogyós növény 3-4 évig ad maximális termést, ezután teljesen meg kell újítani.

A bogyós növény minden hiányossága leküzdhető, a lényeg az, hogy ne hagyjuk az epret megfelelő gondozás nélkül.

Az eper termesztésének és gondozásának jellemzői

A megfelelő gondozás fő összetevői:

1. gyomlálás;
2. lazítás;
3. vízrendszer;
4. táplálás

Az eper gondozása nem nehéz, de türelmet és szisztematikusságot igényel.

Eperágyások gyomlálása

Az eper ültetvények mindig gyommentesek legyenek. Ez a növény nem szereti a versenytársakat, és ha a parcella benőtt, kis savanyú bogyókat hoz.A gyomlálást a gyomok növekedésével, szezononként 6-8 alkalommal végezzük.

A gyomnövények eltávolításával egyidejűleg a bajuszt is nyírják, különösen tavasszal. Ha időben eltávolítják őket, a növények virágzásra váltanak, különben a bokrok minden ereje a bogyók képződésébe megy, és nem lesz bogyó.

Lazítás

Az eper szereti a laza, jó vízáteresztő talajt. Mindig legyen szabad levegő hozzáférése a gyökerekhez. Virágzás előtt a talajt háromszor meglazítják, a bogyók szedése után pedig 2 hetente egyszer. Ha az időjárás esős és a talaj gyorsan tömörödik, akkor gyakrabban kell lazítani. A talajt 3-4 cm mélységig megműveljük.

A második évtől kezdődően az eperbokrok kicsíráznak, mivel a száron járulékos gyökerek jelennek meg. A dombolás serkenti a gyökérképződést, a szarvak növekedését, a bokrok dúsabbá válnak, ami növeli a termést.

Hogyan kell öntözni az epret

Az eper júniusban a legigényesebb nedvességre, amikor a bogyók, indák és levelek egyszerre nőnek. Ha az időjárás száraz, akkor a parcellát 2-3 naponta egyszer öntözzük 30 cm mélységig, és ha lehetséges, akkor minden nap.

Érdemesebb a sorok között öntözni, erre a célra ültetéskor az ágyás közepén barázdát kell készíteni, amely a hó olvadásakor és az öntözés során összegyűjti a vizet. A növényeket nem öntözzük a gyökereknél, mivel az eper gyökérrendszere terjed, és a gyökerek nagy része a növény föld feletti részének perifériáján helyezkedik el.

A betakarítás után a növények megkezdik a gyökérképződés és a lombozat növekedésének második csúcsát. Ebben az időben a parcellát hetente 1-2 alkalommal öntözik. Ha nincs eső, az öntözést naponta végezzük. Virágzás előtt és után a bokrokat permetezéssel lehet öntözni, az eper szereti a magas páratartalmat.

A virágzás és a termés időszakában csak a sortávolságot öntözzük, a víz hőmérséklete nem lehet 15°C-nál alacsonyabb. A fennmaradó időben a növények jól tűrik a hideg vízzel való öntözést.

Ősszel a nedvesség utántöltő tél előtti öntözés történik. A talajt 30-50 cm mélységig leöntjük.A nedves talaj jobban megvédi a szamócát a fagytól, ezért szükséges, hogy a telek a hó alá kerüljön.

A virágzás és a petefészek-növekedés során esős időjárás esetén az eper elvizesedik. Ennek jelei a nagy barna foltok megjelenése a leveleken és a petefészekben (romlás nélkül). Az eperültetvények vizesedése különösen gyakran fordul elő sűrű agyagos talajokon. A gyökerek nem tudják normálisan táplálni a föld feletti részeket, és a bokrok elkezdik kidobni a legnagyobb bogyókat.

Amikor az oxigénéhezés jelei megjelennek, mély lazítást (5-7 cm) végeznek. Ha a bogyós termesztő állandóan vizesedik, akkor az ágyásokat 15-20 cm-re emelik.Ha a szamócának nincs petefészke, akkor nem szenved a víztől, hanem éppen ellenkezőleg, dús lombozatot és erőteljes indákat hoz létre.

Eper trágyázása népi gyógymódokkal (hamu, csirkeürülék)

Az eper és a bogyós gyümölcsök nagyon sok tápanyagot vonnak ki a talajból, ezek nem csak alapvető tápelemek (NPK), hanem mikroelemek is, amelyeket pótolni kell. A tápanyaghiány a termesztés második évében kezd jelentkezni, az első évben a növényeket elegendő műtrágyával kell kijuttatni az ültetés előtt.

A tápanyaghiány soha nem jelentkezik egyetlen elemben sem, ezért a parcellán mindig mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágyákat juttatunk ki. Az epret jobb szerves trágyákkal etetni, mivel gyengédebben hatnak és tovább tartanak.

A termesztés első évében, ha a talajt megfelelően előkészítették, nem alkalmaznak műtrágyát. A második és az azt követő években a bogyós kertet szezononként kétszer etetik. Tavasszal a bokrok körül hamut adnak a talaj felszínére, majd a talajt sekélyen meglazítják. A terméketlen talajokon májusban humátok, humuszos ill fű műtrágya.

A hamut nem szabad a trágyához hozzáadni, mert kémiai reakció lép fel, amely során nagy mennyiségű nitrogén szabadul fel, ami károsíthatja a növényeket.

A gyógynövény infúzió elkészítéséhez a gyógynövényt műanyag hordóba helyezzük, vízzel megtöltjük, és 10-15 napig erjesztjük. Az erjedés végén 1 liter infúziót 10 liter vízben hígítunk, és a bokrokat növényenként 1 literrel öntözzük.

A betakarítás után a szamóca a gyökerek és a levelek növekedésének második hullámát kezdi meg, és ebben az időben nitrogénre van szüksége. Trágyázzuk ökörfarkkóró vagy madárürülék oldatával (1 l/10 l víz). A madárürülék előnyösebb a szamócához, és ma már a kertészeti központokban árusítják. Tápanyag szempontjából ez a legkoncentráltabb műtrágya.

Túlzott mértékű szervesanyag-felhasználás esetén az eperbokrok túltáplálása, hizlalása fordulhat elő. A műtrágyák megfelelő kijuttatásával a levelek és bogyók mérete növekszik, és a hozam nő.

A felesleges nitrogén a nagy levelek megjelenésében és a bogyók összezúzódásában nyilvánul meg, és a növények termelékenysége jelentősen csökken. A túletetés a fűtrágya gyakori használata vagy az egyéb szerves trágyák kijuttatására vonatkozó előírások be nem tartása miatt következik be.

A növények szerves anyagokkal való hizlalásának megakadályozására (kivéve a trágyát és a komposztot) hamut adnak hozzá, amely nem tartalmaz nitrogént, és a kálium és a foszfor túlsúlyát okozza a talajban.A nitrogénnel túltáplált növények rosszul tűrik a telet, érzékenyebbek a betegségekre és a kártevőkre.

A szamóca (és nem csak nekik) alultáplálása jobb, mint a túletetés, mivel ebben az esetben a helyzet könnyebben korrigálható.

Szükséges-e az epret élesztővel, jóddal, bórsavval és ammóniával etetni?

A népi gyógymódokkal (élesztő, jód, bórsav, ammónia) történő trágyázás rendkívül nem kívánatos a növény számára.

Először is, ez egy monotrágya, amely nem biztosítja a növényeket a mikroelemek teljes készletével.

Másodszor, a bokrok könnyen túltáplálhatók (főleg ammóniával), ami jelentős károkat okoz az ültetvényben.

Harmadszor, a jód, a bórsav és az ammónia illékony oldatok, amelyek gyorsan elpárolognak, azonnal be kell őket mosni a talaj alsó rétegeibe, ami nagy telekterülettel lehetetlen.

Negyedszer, az élesztő kiváló fehérjetakarmány az állatok számára, de nem tartalmaz semmilyen növényi tápanyagot.

Az eperültetvény műtrágyának szisztematikusnak kell lennie, teljes mértékben el kell látnia a növényeket a szükséges elemekkel, és nem megengedett a műtrágyázási kísérlet.

Eperültetvény gondozása

A rendszeres gondozás a magas termés alapja. Megfelelő mezőgazdasági technológiával az eper az első évben bokrokonként akár 300 g nagy bogyót is képes teremni. A kerti telken négy földieperre van szükség: az első, második, harmadik és negyedik termőévben.

Hogyan kell gondozni az eper palántákat

A palánták ültetésekor nem alkalmazunk műtrágyát. A talajt előre meg kell műtrágyázni. Az újonnan elültetett bajuszokat árnyékoljuk a naptól, különben a palánták elhervadnak, mivel a gyökerek még nem tudják pótolni a levelek által elpárolgó vizet.A hervadás nem túl veszélyes a palántákra, ha beáll az esti hűvösség, kiegyenesednek.

A bajusz árnyékolásához takarja le újságpapírral, fehér ruhával, vagy dobjon rá egy kis füvet. 2-3 nap elteltével a menedéket eltávolítják; ekkorra a növények már gyökeret eresztettek, és önállóan kivonhatják a vizet a talajból. Az első napokban az ültetett bajuszokat jól öntözik. A jövőben a fiatal bokrok alatti talajnak mindig nedvesnek kell lennie. Meleg és száraz ősz esetén hetente egyszer öntözzük az epret.

Fontos megakadályozni, hogy az eper benőjön a gazba. Ha ez nem történik meg az ültetés évében, akkor a jövőben az ellenük folytatott küzdelem sokkal nehezebb lesz. A gyomok át fognak nőni a bokrokon, és többé nem lehet őket eltávolítani a termés károsítása nélkül.

A fiatal, erős bajuszok gyökeresedés után maguk is elkezdenek bajuszt termelni, amelyet el kell távolítani, mivel gyengítik a növényt és zavarják a téli felkészülést.

Eperágyás előkészítése télre

Az európai fajták különös gondosságot igényelnek a telek téli előkészítésekor, mivel kevésbé télállóak. Ősszel, száraz idő esetén vízutántöltő öntözést végeznek. A víz jól védi a rizómákat a fagyástól azáltal, hogy alulról hőt vezet a növények gyökereihez.

A jobb teleléshez az epret úgy szigetelik, hogy a bokrok alá és a sorok közé szalmát, lehullott leveleket és fenyőtűket raknak. Csak a puszta talajt takarják, nem kell magukat a növényeket takarni, mivel levelekkel telnek át, amelyek maguk is szigetelőként szolgálnak.

Télen a legfontosabb, hogy megakadályozzuk a gyökerek fagyását. Ha nincs szigetelés, akkor a sorok közé és a bokrok alá 3-4 cm-es talajréteget tegyünk.

Az eper gondozása tavasszal

Tavasszal, a hó elolvadása után a száraz leveleket levágják a bokrokról, eltávolítják a kerti ágyásról a szigetelést (ha használták), az első gyomoktól gyomlálják és meglazítják. A kis fás szárú, járulékos gyökerekkel rendelkező régi bokrokat ezenkívül kiszórják, hogy erősebbek legyenek. A nagy növények virágzása jobb és hozamuk magasabb.

A lazítást 2-3 cm mélységig végezzük, mivel az eper gyökerei sekélyek. Ezzel a kezeléssel a föld gyorsabban felmelegszik, és a növények növekedni kezdenek.

A tavaszi fő feladat a talaj gyors felmelegedésének biztosítása, hogy a növények gyorsan növekedjenek a lombozat és elkezdjenek virágozni. A növekedési időszak korai kezdetével nedvesebb talajban virágzik. A talaj mielőbbi felmelegítéséhez fekete fóliát helyezhet a sorok közé.

Egyes kertészek éppen ellenkezőleg, hosszú ideig nem távolítják el a szigetelést, attól tartva, hogy a fagy károsítja az epret. De egyrészt nem fél a tavaszi fagytól, másrészt az eper június közepétől július közepéig hoz gyümölcsöt (fajtától függően), májusban pedig időre van szüksége a virágzásra való felkészüléshez. Minél jobban elkészítjük, annál nagyobbak lesznek a bogyók.

A régi száraz leveleket a tavalyi indákkal együtt eltávolítják, de a fiatal lombozatot nem kell levágni. A zöld levelek tavaszi levágása 2 héttel késlelteti a virágzást (amíg újak nőnek), a növény sok energiát fordít a lombozat növesztésére, ezért a bogyók kisebbek lesznek.

Száraz, meleg tavasz idején, amikor a talaj gyorsan kiszárad, öntözést végeznek. A fiatal levelek növekedése után végezzen tavaszi etetést.
Ha a növények tél után legyengülnek és rosszul fejlődnek, akkor „Zircon” vagy „Epin” növekedési stimulátorral permetezzük őket.

Hogyan kell ápolni az epret betakarítás után?

A termés után a tavaszi levelek sárgának és foltosnak tűnnek, a benőtt indákkal és gyomokkal együtt eltávolítják őket. Nem lehet az összes lombot lekaszálni, mivel az ilyenkor növő gyökerek keményítőt igényelnek, amely közvetlenül a levelekből származik, ha ezeket eltávolítjuk, ez lelassítja a szamóca téli előkészítését.

A betakarítás után feltétlenül végezzen el egy második etetést, hogy a bogyókkal pótolja a tápanyagokat.

A nyár második felében az eper aktívabban kezdi a bajusz növekedését. Semmilyen körülmények között nem szabad hagyni, hogy gyökeret verjenek. Tömörítik az ültetvényeket és gyengítik a bokrokat, ami a bogyók hozamának és ízének csökkenéséhez vezet.

Ha a bokrokat termésre szánják, akkor az összes feltörekvő bajuszt le kell vágni. A parcellát 4-5 naponta egyszer ellenőrzik, mivel a hajtások októberig jelennek meg, és a most megjelent hajtások lándzsáit eltávolítják.

A szamócában egyensúlyban van a babképződés és a termés: ha a növények nem kapnak lehetőséget indák kialakítására, akkor az növeli a termést, és fordítva, ha nem szedik le, a termésmennyiség jelentősen csökken.

Az ültetvény mindig legyen gyommentes, trágyázott, a bokrok indáit le kell nyírni.

Ősszel nedvességfeltöltő öntözést végeznek, ha szükséges, szigetelést helyeznek el a sorok között.

Az ültetvény gondozása az utolsó termesztési évben

A tavaszi műtrágyázáskor egy kis nitrogént adhatunk, a bokroknak nem lesz idejük elhízni, és ez nem csökkenti a termést. Amikor a talaj kiszáradt, öntözést végeznek. Közvetlenül a termés után az ágyat kiássák. Idén korai káposztát ültethetünk rá, aminek még a hideg idő beállta előtt lesz ideje beérni (ezért kaptuk a nitrogént emelt adagokban).

Mulcsolás eper

Az ültetvény gondozása során talajtakaró anyagokat használnak a bogyók szennyeződéstől és rothadástól való védelmére, a bokrok télen történő szigetelésére és a talaj megóvására a korai felmelegedéstől olvadáskor. A talajtakaró gátolja a gyomok növekedését és megakadályozza a talajkéreg kialakulását esőzés vagy öntözés után.

A talajtakaró használata epertermesztéskor a legjobb módja annak, hogy a parcellát tisztán tartsa, és sokkal könnyebben ápolja. A nemkívánatos hatások elkerülése érdekében a talajtakarót bizonyos körülmények között alkalmazzák.

Fűrészport, szalmát, száraz mohát, lehullott leveleket és fenyőtűket használnak talajtakaró anyagként. Hátrányuk a talaj nitrogénjének megkötése, ami a növények nitrogénéhezését okozza. Ezért ősszel talajtakarót alkalmaznak a sorok közötti szigetelésként, tavasszal a rost (amelyből áll) bomlási folyamata befejeződik, és a nitrogén megkötése nem történik meg.

Tavasszal a szigetelést eltávolítják, hogy jobban felmelegítsék a talajt, majd talajtakaróként visszaadják, és egy friss anyag adagot adnak hozzá. Ha tavasszal talajtakaró anyagokat adunk hozzá, azokat humát-, ökörfarkkóró- vagy madárürülék-oldattal kell átitatni.

Ehhez vagy áztassa be őket egy hordóba műtrágyaoldattal (fűrészpor), vagy öntözze be nagyon bőségesen ezekkel a műtrágyákkal, hogy a talajtakaró teljesen telítődjön az oldattal. Ekkor a talaj nitrogénjének megkötése nem történik meg, és a növények nem szenvednek nitrogénéhezést.

Szamóca talajtakarás fűrészporral. A fűrészpor erősen savanyítja a talajt, nitrogénműtrágyaként karbamiddal történő öntözés fokozza a savasodást. Ez a hatás kiváló eredményeket ad a kilúgozott csernozjomokon. Savanyú talajon ezt nem szabad megengedni.A talaj savasodásának megakadályozása érdekében a fűrészport először egy hordóban áztatják humáttal vagy csirkeürülékkel, majd kiváló talajtakaró anyaggá válnak. Az ágyásokra 6-10 cm-es rétegben szórjuk.A fűrészpor jobban gátolja a gyomok növekedését, mint a széna és a szalma.

Mulcsozás fűvel és szalmával. A széna és a szalma szinte ugyanabból a rostból áll, és nagyon erősen megköti a talaj nitrogénjét. Ősszel mutatkoznak be. Ha tavasszal szénát vagy szalmát használunk talajtakaróként, azokkal együtt morzsolt trágyát adunk hozzá, vagy a frissen kiszórt talajtakarót nitrogén műtrágyával (humát, ökörfarkkóró, gyógynövény infúzió) öntözzük. Ebben az esetben nitrogénkötés nem következik be, és a hozam sem csökken. A sorok között 5-7 cm-es rétegben vannak elhelyezve.

Levéltakaró. A lombhullató lombozatot ősszel célszerű 15-20 cm-es sortávolságban kirakni, télen szigetelésként szolgál. Ha tavasszal használjuk, a frissen szétterített leveleket humáttal, ökörfarkkóróval vagy gyógynövény-forrázattal öntözzük.

Eper talajtakarás fenyőtűvel. A fenyő- és lucfa kérge és tűlevelei jól védik a növényeket a betegségektől, mivel fitoncideket tartalmaznak. Az anyagot csak egészséges fák alá, sorok között szórva, bokrok alá 7-10 cm-es rétegben szedjük, mivel ez az anyag erősen savanyítja a talajt, ezért trágyamorzsával hordjuk ki.

Tőzeg talajtakaróként nem használják eperre, mert számos jelentős hátránya van:

• erősen savanyítja a talajt;
• nagyon magas nedvességkapacitással rendelkezik, ami szinte lehetetlenné teszi nitrogénoldattal való telítését;
• nedves időben nedves lesz, és megzavarja a gyökerek normális légzését;
• Télen jégkéreg boríthatja be, ami a növények lecsapódásához vezet.

A talajtakaró megfelelő használata nemcsak megkönnyíti az ültetvény gondozását, de önmagában is jó műtrágya.

A bogyók védelme a szennyeződésektől

A földön heverő bogyók talajjal szennyeződnek, és érzékenyebbek a szürkerothadásra. Annak érdekében, hogy a bogyók ne érintkezzenek a talajjal, különféle támaszokat készíthet a bokroknak: drótból, műanyag palackokból, deszkákból, fóliából; az üzletek speciális gyűrűket árulnak a lábakon. De mindez alkalmas egy kis telekre.

Nagy ültetvényen a leszakított alsó perifériás leveleket a zöld bogyók alá helyezik. Ha a bokor egészséges, a piros bogyók egy ideig a földön fekhetnek anélkül, hogy megsérülnének.

A szamóca termesztése során nem szükséges termékenyebb termőidővel rendelkező ültetvényt fenntartani. A bogyószedőnek gyakran kell mozognia a helyszínen.

További hasznos cikkek a szamóca termesztéséről:

1. Eper kártevők. Milyen kártevők veszélyeztethetik ültetvényét, és hogyan lehet hatékonyan leküzdeni őket.
2. Eper betegségek. A növények kezelése vegyszerekkel és népi gyógymódokkal.
3. Az eper szaporítása. Hogyan szaporíthatja az eperbokrokat saját maga, és milyen hibákat követnek el leggyakrabban a kertészek.
4. Eper termesztése magról. Megéri ezt a hétköznapi nyári lakosoknak megtenni?
5. A legjobb eperfajták fotókkal és leírásokkal. Válogatás a legújabb, legtermékenyebb és legígéretesebb fajtákból.
6. Eper termesztése üvegházban. Növekvő technológia és ennek az ügynek minden előnye és hátránya.
7. Szamóca ültetése nyílt terepen. Foglalkozni fog az eperrel? Akkor ez a legelső cikk, amit el kell olvasnod.
8. A nagy gyümölcsű eper gondozásának jellemzői. Annak érdekében, hogy az eper nagyra nőjön, gondosan kell vigyázni rá.