Hogyan szaporítsuk az epret bajusszal

Az eper (kerti eper) nagyon könnyen szaporodik. Az ültetési anyag beszerzésének legáltalánosabb módja a fiatal növények vegetatív hajtásokból - indákból történő - termesztése. A palántákat a bokor felosztásával is nyerjük.

Eper szaporítás bajusszal

Az eper hajtásait bajusznak nevezik, amelyen levélrozetták alakulnak ki, majd később gyökerek jelennek meg. A talajba rögzítve új fiatal növényt alkotnak.

A bajusz biológiai jellemzői

Egy füzéren a nyár folyamán akár 5-7, a déli vidékeken 12-16 rozetta is kialakulhat. Egy bokor 10-15 vegetatív hajtást hoz rozettával.

A bajusz akkor kezd kialakulni, ha több mint 12 óra nappal van, és a hőmérséklet 15 °C felett van. A legerősebb rozetták a termesztés első évében jönnek létre. Idővel a bajusz egyre kisebb lesz, az ültetvény élettartamának végére a szamóca szinte nem képez vegetatív hajtásokat.

A bajuszszaporítás előnyei

Az eper bajusszal történő szaporítása előnyösebb, mint a vetőmaggal való szaporítás.

1. Gyorsan sok fiatal növényhez juthat.
2. A bajusz megőrzi az anyabokor összes fajtajellemzőjét.
3. Az aljzatok magas túlélési aránya.
4. A reprodukálás egyszerűsége és hozzáférhetősége.

Ennek a módszernek a fő hátránya, hogy nem lehet egyszerre magas bogyós gyümölcsöt és jó erős bajuszot elérni.

Bajuszt szerezni

Az eper szaporításához vegyen júliusi indát. Ők a legerősebbek, jól formálódnak, és tél előtt lesz idejük erős gyökérrendszert kialakítani és sok virágbimbót rakni. Egy növényből legfeljebb 15 inda nyerhető. Az anyabokron legfeljebb 5 hajtás marad, mindegyiken 3 rozetta. A megmaradt bajuszokat és hajtásokat eltávolítjuk. Az elsőrendű bajusz a legnagyobb, a második és a harmadik valamivel kisebb, de szaporodásra is alkalmas. A megmaradt indák kicsik, nem célszerű elhagyni, csak gyengítik a növényt.

A szamócát indás szaporításkor csak nagyszámú szarvú bokrokról szedjük. A parcellán a növényeket bizonyos kritériumok szerint választják ki (íz, bogyóméret, hozam stb.). Az összes feltörekvő virágszárat eltávolítják róluk, ekkor az eper csak babképződésre kapcsol át. A termés és a szaporodás összeférhetetlen folyamatok, ha kombináljuk őket, nem lesz sem nagy termés, sem jó bajusz.A kiválasztott méhbokrokban a bajusz szabadon nőhet, de amint 3 rozetta kialakul, a füzért levágják.

Amikor gyökerek jelennek meg az indákon, nedves talajjal szórják meg anélkül, hogy elválasztanák őket az anyanövénytől. Meleg, száraz időben hetente 2-3 alkalommal öntözzük, esős időben lazítsuk meg, amikor a talaj tömörödik. Nem ajánlott a rozetták idő előtt leválasztani a bokorról, mivel minden előző szarv gyökereivel táplálja a következőt, és az egész füzért az anyanövény gyökerei erősítik.

Néha a bajusz közvetlenül tápcserepekbe gyökerezik, amelyek kissé el vannak temetve a földben. Ez a palántaszerzési módszer előnyt jelent, mivel a fiatal szamócát talajrögbe ültetik, és a palánták sokkal jobban gyökereznek.

2 héttel a bogyók szedése után (2-2,5 hónappal a növekedés kezdete után) a bajusz már teljesen kialakult és jó gyökérrendszerrel rendelkezik. Ültetéshez válasszunk 4-5 jól fejlett levéllel, nagy szívvel és legalább 7 cm-es gyökerekkel rendelkező rozettákat. Elválasztják az anyanövénytől, és egy földdarabbal együtt állandó helyre ültetik.

Szarvak beszerzése talajtakaróval termesztett eperből

Ha az anyabokrokkal ellátott ágyást talajtakaró borítja, amelyen a szarvak gyökerei nem tudnak áttörni, akkor a bajuszok 3 leveles és a szarv alján lévő gyökérprimordiák fázisában merülnek le. Az ilyen rozettáknak könnyű talajra van szükségük a gyökerezéshez. Számukra készítsen tőzegből, kerti talajból és homokból álló keveréket 2:1:1 arányban.

Kompaktan ültetett: 1 m² hely 100-130 bajusz. A barázdák mélysége nem haladja meg a 2 cm-t, a szarvakat talajtakaró anyaggal árnyékoljuk, és rendszeresen öntözzük. A gyökerek növekedése után a palántákat állandó helyre ültetik.Gyenge talajon az első évben magas hozam elérése érdekében az epret tömören ültetik, termékeny talajon azonnal el kell ültetni a rendszer szerint.

Meg kell jegyezni, hogy ez a szaporítási módszer kevéssé használható kerti telken munkaintenzitása és a palánták számára külön terület kijelölésének szükségessége miatt. Könnyebb eltávolítani a talajtakarót a parcelláról, amíg az eper nő.

A bajusz gyökereztetése állandó helyen átültetés nélkül

Bármilyen átültetés gyengíti a növényt, és károsítja a gyökereket, még ha csak kis mértékben is. Utána a bajusz egy ideig gyökeret ver az új helyen, néhányan elpusztulnak. Az állandó helyen történő azonnali gyökeresedés előnyei a következők.

1. A gyökerek mélyebben behatolnak a talajba, mint a palántáké.
2. A növények képesek vizet vonni a mély talajrétegekből.
3. Az eper jobban ellenáll a szárazságnak.
4. A bajusz azonnali állandó helyen történő gyökereztetése növeli a hozamot.

Ez a módszer a szamóca szaporítására nagyon alkalmas a déli régiókban, ahol nyáron gyakran szárazság van.

Ahhoz, hogy a bajusz azonnal állandó helyre gyökerezzen, a gyökér nélküli rozettákkal rendelkező hajtásokat a kívánt helyre irányítják, ahol hagyják gyökerezni.

Kétféleképpen lehet reprodukálni ezzel a módszerrel:

• új sor létrehozása;
• rozetták telepének kialakulása az anyanövény körül.

Hozzon létre egy új sort a meglévő epersor mellé. Ez a szaporítási módszer kényelmesebb, ha növényeket egy sorban ültet. A növekvő vegetatív hajtásokat (egy növényből legfeljebb 4-5) a kívánt irányba vagy a méhbokrok mindkét oldalára irányítják. A bajusz többi részét eltávolítjuk.

A másodrendű rozetták gyökeresek, mivel a bajusz első rendje túl közel van az anyabokorhoz. Annak érdekében, hogy a füzér első bajusza ne zavarja a gyökeresedést, a gyökereiket vagy a lombozatukat levágják.Amikor a fiatal bokrok megerősödnek, leválasztják őket az anyanövényről, levágják a hajtást, és ugyanúgy gondozzák őket, mint az összes többi fiatal bokrot.

Epertelep. A módszert akkor alkalmazzák, ha sok jó minőségű bajuszt kell beszerezni, de a helyszínen nincs hely kerti ágynak. Ezután több fajtanövényt ültetnek a bokrok közé vagy a fák koronája alá, és egész nyáron lehetőséget adnak a bajusznak minden irányban növekedni (de legfeljebb 5 füzérenként).

Augusztus közepén a gyenge növényeket eldobják, és a legjobbakat meghagyják. A megmaradt indák és az anyabokor távolsága 25-30 cm legyen.Az ilyen parcellát, mint egy ágyást, tisztán tartjuk, folyamatosan gyomláljuk, öntözzük és óvatosan lazítjuk, nehogy károsítsa a fiatal rozetákat. Ennek eredményeként őszre nagyon erős gyökereken megjelenik az eper fajtakolónia, amely a következő években magas termést hoz.

Az eper szaporítása a bokor felosztásával

Ezt a szaporítási módot akkor alkalmazzák, ha az eper kevés vegetatív hajtást hoz, vagy nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek (beteg, kicsi stb.). Az epret a bokrok felosztásával szaporítjuk, és ha a termés túlságosan leesik a tél után. Ezután a fiatal epret hagyják termést hozni, és az érett növényeket szarvakra osztják.

Csak a 3 éves bokrok alkalmasak szarvakkal történő szaporításra. A fiataloknak túl kevés a szarva, az öregek szaporodásra alkalmatlanok, mivel kis fás szárúak, szívük a talaj felett van. Az ilyen növények, még elválasztva is, továbbra is szárat képeznek, vagyis ugyanaz a régi bokor fejlődik ki, amely már nem hoz jó termést.

Válasszon egy erős 3 éves epret, amelynek szíve a talaj szintjén van, és osszuk szarvakra.Egy bokorból, fajtától függően, 6-20 szarv lehet. A kapott rozettákat augusztus első tíz napjában állandó helyre ültetik. Szeptember végére új fiatal növények képződnek belőlük.

Az ezzel a módszerrel történő szaporítás nem elterjedt, csak sürgős szükség esetén alkalmazzák.

Szamóca ültetése állandó helyre

A bokor felosztásával kapott erős gyökerű bajuszokat vagy szarvakat július végén azonnal állandó helyre ültetik, ahol 4 évig nőnek. Az eper talaját 1-2 hónappal korábban kell elkészíteni.

A burgonya és a paradicsom után jobb nem ültetni a fiatal növényeket. Az eper nem tolerálja a gyökérváladékát, és a bajusz erősen elnyomódik. Minél tovább nőtt a nadálytő egy adott helyen, annál több váladék távozott belőle, és annál jobban gátolt az eper. Ha az előd rövid ideig volt a földben (például korai burgonya), akkor kevesebb gyökérváladékot hagyott maga után, és a fiatal bokrok nem reagálnak rájuk olyan erősen. Ha nincs más lehetőség, és a szamócát az éjszakai árnyak után kell ültetni, akkor emlékezni kell arra, hogy a növények fokozatosan kiegyenesednek, de az első betakarítás kisebb lesz.

A második nemkívánatos előd a tökfélék. A szamócára nincs káros hatásuk, de szinte az összes nitrogént eltávolítják a talajból, ami annyira szükséges a bajusz növekedéséhez és a télre való felkészüléshez. A tök utáni bajusz ültetésekor megnövelt dózisú szerves trágyát adnak a talajhoz: nehéz vályog és homokos talajon 5 vödör/m², közepes és könnyű vályogokon - 3 vödör/m².

Hibák az eper szaporítása során

A fő hibák a következők.

1. A bajuszokat túl korán választották el az anyabokortól. Az önálló növekedéshez szükséges rozettáknak jó gyökérrendszert kell alkotniuk.Ha a hajtásokat korán metszik, akkor növekedésükben elmaradnak, rosszul tűrik a telet, és sok a kitörés közöttük. Az első indák június elején gyökereznek, május végén meleg tavasz. Legkorábban 60-70 nap múlva kell elválasztani őket egy felnőtt növénytől.
2. A bajusz ellenőrizetlen növekedése. Őszre ezzel a termesztéssel akár 30 kis fejletlen rozetta is kialakul. Az ellenőrizetlen bajuszképződés jelentősen gyengíti a méh bokrot és megakadályozza a bajusz teljes kifejlődését. Ennek eredményeként nincs jó ültetési anyag, és az anyanövény következő évi hozama a semmire csökken.
3. A bajuszt ideiglenesen eltemetik, és csak később ültetik állandó helyre (ez különösen vonatkozik a vásárolt ültetési anyagokra). A gyakori újratelepítés súlyosan károsítja a gyökereket, sok idő telik el, mire a szamóca újra kinő, a bokrok elgyengülnek, rosszabbul gyökereznek, és a következő évben sok a támadás.
4. Eper ültetése előkészítetlen talajba. Ilyen körülmények között még a jó ültetési anyag sem fejlődik jól.

A szamóca szaporítása egyszerű, de fontos, hogy helyesen tegyük, akkor a palánták jó bokrokat képeznek, amelyek megfelelő gondozás mellett magas hozamot adnak.

További hasznos cikkek a szamóca termesztéséről:

1. Eper gondozás. A cikk részletesen leírja, hogyan kell gondoskodni egy eperültetvényről kora tavasztól késő őszig.
2. Eper kártevők. Milyen kártevők veszélyeztethetik ültetvényét, és hogyan lehet hatékonyan leküzdeni őket.
3. Eper betegségek. A növények kezelése vegyszerekkel és népi gyógymódokkal.
4. Eper termesztése magról. Megéri ezt a hétköznapi nyári lakosoknak megtenni?
5. A legjobb eperfajták fotókkal és leírásokkal. Válogatás a legújabb, legtermékenyebb és legígéretesebb fajtákból.
6. Eper termesztése üvegházban. Növekvő technológia és ennek az ügynek minden előnye és hátránya.
7. Szamóca ültetése nyílt terepen. Foglalkozni fog az eperrel? Akkor ez a legelső cikk, amit el kell olvasnod.
8. A nagy gyümölcsű eper gondozásának jellemzői